Dávid Gábor: Segédlet a héber iratok kezeléséhez (Budapest, 2006)
A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓK RÖVID TÖRTÉNETE
dott pozsony-szentgyörgyi és bazini grófok, hogy adósságaiktól megszabaduljanak, vérvádat koholtak. Jóllehet a meggyilkoltnak mondott gyermek előkerült — a gróf vitette a per idejére Becsbe — 30 zsidót ítéltek máglyahalálra, a többieket pedig elűzték. A 16. században, a nagy múltú középkori hitközségek a török hódoltság következtében beállott zavaros politikai helyzet miatt elmenekültek az országból. Budán a török megszállás után a hajókon elszállított zsidók helyére új bevándorlók érkeztek, s kiépítették a zsidó községet. A 16. század második felében már három zsinagóga működött a városban. A török hódoltság területének más városaiban is volt zsidó közösség, így Gyöngyösön, Vácott, Székesfehérváron, Debrecenben, Tolnán. A törökök nem üldözték a zsidókat, nem bántották őket, nem akadályozták a kereskedők mozgását, nem tartottak pogromokat, hiszen az iszlám hit szerint a zsidóság, mint egyistenhívő vallás — ellentétben a bálványimádó kereszténységgel — az igaz vallások közé tartozik, amelyek méltók az igazhitűek megbecsülésére. A török hódoltság korának idejére esik a zsidók erdélyi megtelepedése. Központjuk Gyulafehérváron volt. Buda 1686-os visszafoglalásával szomorú véget ért — immár másodszór — a város zsidó községe. A törökökkel békében éltek a zsidók, a császári katonaság viszont felkoncolással fenyegette őket, ezért a zsidók jó része maga is harcolt a törökökkel a város védelmében. A többiek csak váltságdíj fejében, többhónapos fogság után nyerték vissza szabadságukát. A felszabadító hadjáratok az egész ország területén — egészen 1699־ ig — súlyos veszteséget okoztak a zsidó közösségeknek, akiket mind a törökök, mind a magyar katonaság, mmd pedig a császári csapatok végigpusztítottak. Az újra berendezkedő országban pedig császári rendeletre a zsidóknak tilos lett a városokban megtelepedniük. Ezért a 18. században a zsidó megtelepedés új típusa alakult ki Magyarországon: a tehetősebb földesurak kezdték birtokaikon letelepíteni, vagy inkább letelepülni hagyni a zsidókat. A jogi és a tényleges hatalmi védelem fejében a zsidók különféle adókat fizettek, bérbe vettek birtokrészeket és haszonbérleti formában űztek szolgáltató és ipari tevékenységet (például pálinkafőzést). így keletkeztek az Esterházy-család birtokain fekvő, úgynevezett 13
