Kertész Ödön: A Magyar Izr. Kézmű- és Földművelési Egyesület százéves működésének története - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 8. (Budapest, 2011)

VI. Az iparosképzés sikerei (1891-1904)

Az egyleti hittanárok örömmel fogadták az új felügyelő programját és készséggel vállalták annak érvényesítését. Mandl Mór előadása kapcsán elhatároztatott a hittani iskola negyedik osztályának létesítése a haladottabb növendékek részére, mely osztály tananyagában főleg az erkölcsi oktatás dominál és mely osztály előadásait az egyleti ösztöndíjasok is hallgatni tartoznak. A mielőbbi megvalósíthatás miatt helyiséget kér az egylet a hitközségtől, az oktatásra évi 150 forint tiszteletdíjjal meghívja Stern Ábrahám vallástanárt és elfogadja dr. Goldzieher Ignácz ama indítványát, hogy a hittani iskola kitűnő előmenetelű növendékei ösztöndíjban részesüljenek.

Az alapszabályok módosításának jóváhagyásával kapcsolatban a m. kir. Belügyminiszter a m. kir. Földművelésügyi miniszternek ama kivánságát fejezte ki, hogy az egylet az állami földműves iskolában néhány évi 150 forintra menő alapítványt létesítsen és pártfogoltjait ily alapítványi helyekre adva, földművelőkké képeztesse. Az elnök illetékés helyen tájékozódott ez ügyben, hol kilátásba helyezték, hogy az egylet növendékei a földműves iskolában díjkedvezményben részesülnek. A következő évben szegénysorsü földművesiskolai, vagy gazdasági tanintézet növendékei számára 3, egyenként 120 forintos ősztöndíjra ír ki az egylet pályázatot.

Tovább támogatta a művészeket is. így Kallós Ede szobrászművésznek egy nagyobb szobrászmunka elkészíthetése végett 300 forint segélyt szavazott meg. Támogatást vállal továbbá a létesítendő zsidó legényegylet javára.

1892 tavaszán nagyszabású hangversenyt rendezett az egyesület, mely 900 forint tiszta jövedelmet eredményezett. Szereplők voltak: Ágai Adolf, Ney Dávid, Popper Dávid, Rohman István, Szilágyi Arabella, Glasner Irén. Ez esztendő az egyesület fennállásának 50. évét jelenti és érthető, hogy ez a vezetőséget foglalkoztatta. Az első felhatalmazástl891 október 29.-én kapta az elnökség és december 5.-én a kiküldött jubileumi bizottság már a tervek közé sorozza az egyleti ház vételét és tanoncmenhely létesítését. Az 1892. május 1.-én tartott közgyűlésen pedig elnök bejelenü, hogy fennállásának félszázados ünnepét maradandó alkotással: tanoncmenhely létesítésével fogja megörökíteni. Impulzust adott erre az Országos Iparegyesület 50 éves ünnepsége, melyen az egylet küldöttségileg képviseltette magát, valamint a wieni kézműegylet meghívója zsidó tanoncmenhely megnyitására.

56