Kertész Ödön: A Magyar Izr. Kézmű- és Földművelési Egyesület százéves működésének története - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 8. (Budapest, 2011)
VI. Az iparosképzés sikerei (1891-1904)
Az első feladata az épület megszerzése, amire már előzőleg több ajánlat volt. Október 27.-én elnök bejelenti, hogy a Chevra a használaton kívülre helyezett Damjanich utca 48. szám alatt lévő sínylők házát eladni szándékozik és október 31.-re árverést tűzött ki. Dr. Weinmann Mór és Tenczer Pál hozzászólása után, elfogadva ez utóbbinak indokolását, miszerint tekintettel az épület távoli fekvésére, továbbá, hogy annak jutányos áron való megszerzése ki van zárva, a kérdéses ház megvételére nem reflektál és a kitűzött árverésen részt nem vesz. Majd házvételi bizottságot alakítottak Weisz Berthold elnöklete alatt, mely 1893. március 21-én a beérkezett ajánlatok kapcsán Freund Vilmos műépítész szakvéleménye alapján újból a sínylök házát ajánlotta, amennyiben az 25.000 forintért megkapható. És dacára, hogy ezúttal Mandl Mór fejezte ki aggályait, a ház megvétele elhatároztatott. íme, 2 esemény előtt állott az egyesület, egyik a jubileum, a másik egy új intézmény: a tanoncotthon megnyitása, mely utóbbiért a jubileumi ünnepséget el kellett halasztani. A gyűjtés mindenesetre megindult. A tanoncotthonra az első két alapító: Leitersdorfer Lipót és Gomperz Zsigmond (ki néhány hónap múlva elhunyt) 1000 — 1000 forinttal és többek adománya e célra 1620 frt. A Chevra Kadisa pedig a jubileum és a nemes célra való tekintettel 30.000 frt. örökáron eladja az ingadant, de 5000 forinttal alapítóként szerepel. A tanoncmenhely érdekében indított gyűjtésben lelkesen tevékenykedtek: Adler Lajos, Pfeifer Ignácz és dr. Schönberg Ferenc. Mindezek lelkes hatása alatt állott az 1893. június 1.-én tartott rendes közgyűlés, amidőn a jelenlévő Hegedűs Károly, állami középipariskolai igazgató felszólalásában a jegyzőkönyv szerint így nyilatkozott: ״ő, ki hazánkban at iparoktatás terén a% áttörés munkájának nekétségeivel megküldött, igát örömmel kíséri at egyesület működését, melylyel nemcsak a humanizmus ügyének, hanem a hatai ipar fejlesztésének is figyelemre méltó sgolgálatot test■ ^Z aZ ®׳M melyet vajha utánotpának más feleketetek is, egyedül áll e hátában. Es működése és iránya a legnagyobb elismerésre méltó. Csatlakozik bold. Dr. Schőnberg A.rmin volt egyleti elnök kívánságához vajha a feleke^tek versenye a kulturális és emberbaráti tevékenység, a köthastpú törekvések terén is érvényesülne. ” Ugyanezen alkalommal tanoncmunka kiállítás is volt. A legközelebbi választmányi ülésen megjelent Kohner Zsigmond, az újonnan megválasztott hitközségi elnök, kit melegen köszöntőt-57