Kertész Ödön: A Magyar Izr. Kézmű- és Földművelési Egyesület százéves működésének története - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 8. (Budapest, 2011)
VIII. A kertészképzőtelep és otthon megvalósulása (1909-1914)
VIII.A kertészképzőtelep és otthon megvalósulása (1909-1914) A működési terület további ismertetése, az új alkotás kialakulásának részletezése helyett az alkotóról kell előbb szólnunk, aki váratlanul életének 64. évében eltávozik a küzdőtérről és nem adatik meg neki, hogy műve beteljesülését láthassa. Dr. Neumann Ármin elhunytával fájdalmas gyászba borította az egyesületet. Az 1909 febr.9.-iki ülésen jelentette be a gyászhírt Adler Lajos alelnök, amidőn ezt már az első alkotása: a tanoncotthon homlokzatán levő gyászlobogó hirdette. A választmány megrendülve hallgatta az alelnök méltató szavait, majd elhatározta, hogy az özvegynek benső részvétét fejezi ki, 7 lapban gyászjelentést tétet közzé, a temetésen a választmány tagjai részt vesznek és a rabbi gyászbeszéde után a választmány egyik tagja gyászbeszédet tart, a növendékek a temetésre testületileg kivonulnak, a gyászév egész tartama alatt kadist mondanak és egy talmudista is megbízást kap a kadis mondásra. Ily kimagasló egyéniség rászolgált, hogy róla a történet keretében ismertetést adjunk. Nagyváradon született 1845-ben, rabbinak készült és már kisgyermek korában Deutsch Dávid, a nagyhírű balassagyarmati rabbi tanította bibliára és talmudra, azután a boroszlói rabbiszemináriumban tanult, majd Bécsbe került és jogot hallgat, ezt annyira megkedveli, hogy a rabbipálya tervével szakit. Az ügyvédi diploma megszerzése után (Bécsben Berlinben és Budapesten tanult) Pápán kezdte meg ügyvédi pályáját és egyúttal a hitközségi irodát is vezette. Majd Székesfehérvárott folytatta ügyvédi működését, de egyben a jogi irodalom művelését is. Tanulmányaival hamar ismertté tette nevét és különösen amidőn 3 kötetben megírta a magyar kereskedelmi törvény magyarázatát, melynek értékelését dokumentálja, hogy 1882-ben a budapesti egyetemen kereskedelmi és váltójogi magántanár lett, 1889-ben pedig az egyetem rendkívüli tanárává neveztetett ki. 1882-től a fővárosban lakik, és a bereczki kerület képviselőjévé választja, nemsokára a parlament kodifikáló bizottságának tagja lesz. Valóban érdemeinek elismerését jelentette a Ferencz József király által adományozott udvari királyi tanácsosi cím, az első zsidó, aki 93
