Kertész Ödön: A Magyar Izr. Kézmű- és Földművelési Egyesület százéves működésének története - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 8. (Budapest, 2011)

VIII. A kertészképzőtelep és otthon megvalósulása (1909-1914)

ilyen kitüntetésben részesül. Több művel gazdagította még ezután a jogi irodalmat, az ügyvédi kamarának tekintélyes tagja volt és kerülete díszpolgárává választotta.

Családján kívül legjobban érintette halála az egyesületet, jóllehet az egész magyar zsidóságnak kiválósága volt. Sőt a magyar közélet veszteségét is jelentette a kiváló író, politikus és jogtudós eltávozása. Tiszta zsidó érzése több parlamenti felszólalásában is megnyilatkozott.

Az egyesületnél viselt elnöki tisztségének 2 évtizede alatt hatalmas fejlődést mutat az egyesület, melyet ő országos jellegűvé épített. O alapította az egyesület félévszázados évfordulóján az iparostanoncotthont, az első ilyen intézményt a hazában. Az egyesület rendelkezésére megszerezte a hatalmas Pollák Márk és Babette alapítványt. Megalakította a hölgybizottságot. A tagok száma 725-ről 1844-re, a növendékek száma 300-ról 557-re, az évi kiadás 22.000-ről 63.000-re, a vagyon 104.000-ről 671.000-re emelkedett. A földművesképzés érdekében bizottságot alapított és már a kezdetnél sok akadályt kellett leküzdenie. 1901-ben került ki az első csoport az állami földművesiskólából és haláláig ily módon 100 földművest nevelt fel az egyesület. 1905-ben életrehívta a kertészképzőtelepet melyet a kiküldött bizottság realizált. A telket megvették, azonban az anyagi eszközöket túlsúlyban maga teremtette elő, ő a szerény, a kérésben oly szemérmetes egyéniség, aki mindig szívesebben adott, mint kért, mégis lankadatlanul — báró Herczog Mórral együtt — sorra járta a számításba jöhető egyéniségeket és vállalatokat, mindenütt lelkesedéssel agitálva az ügyért. És szerénységében az utolsó ülésen, melyen elnököl, az addigi eredmények bejelentésénél a neki kifejezett hálát másokra hárította.

Temetésén dr. Hevesi Simon főrabbi tartott megható szép beszédet, kifejtve azt a nagyszerű vezetői munkát is, melyet az egyesületnél végzett. A hölgybizottság a ravatalon elhelyezett koszorújával hódolt előtte. A nyitott sírnál pedig Kemény Dávid az egyesület titkára mondott az elhunyt érdemeit klasszikusan méltató és mindenkit megható beszédet, melyből e megkapó részt közöljük.

״Nehéz munkában eltöltött éltedben, a mi ügyünkért való munka volt a Te pihenőd. Mások fölöslegöket adják a jótékonyságnak, Te még az időt is, melyet egészséged ápolása kívánt, a nélkülözhetetlent, azj is a szent ügynek áldoztad.

94