Kertész Ödön: A Magyar Izr. Kézmű- és Földművelési Egyesület százéves működésének története - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 8. (Budapest, 2011)

VII. A földművelési ág felemelése (1905-1908)

szerzett. Az építkezés vezetésére Quittner Zsigmond közreműködésével Vidor Emil és Benes Imre műépítészeket kérték fel.

Az 1908-i év lezárta előtt jelenti dr. Neumann Ármin elnök, hogy a Pesti Izr. Hitközség a kertésztelep javára 6000 korona alapítványt szavazott meg, viszont sajnálattal kell megállapítani, hogy a többi zsidó közintézmény részéről nem talált megértésre. Dr. Ballai Lajos bejelenti, hogy az elnöklete alatt álló Lipótvárosi kaszinó 500 korona alapítványt szavazott meg. Dr. Deutsch Ernő megvilágítja, hogy a társintézmények alapítványokat nem tehetnek, mert maguk is ilyenre szorulnak. Ugyanezen alkalommal elejti a bizottság Czapári Bertalan főkertész jelölését és végül kimondja, hogy úgy az építkezésnél, mint a berendezésnél a puritán egyszerűség szem előtt tartandó.

Mint látható, az 1905-ik évben elhintett mag kikelt és 1908 végéig sugárba szökkent.

Az iparos ágnál a munka zavartalanul folyt ez években. A nővéndékek száma állandóan 500 körül volt. A vallásos nevelés irányításához 2 oszlopot nyert az egyesület a 2 új pap: dr. Fischer Gyula és dr. Hevesi Simon személyében, kiket az egyesület dr. Kohner vezetése alatt küldöttség útján melegen üdvözöl és ők is megígérték támogatásukat. Mindketten beléptek az egyesület tagjai sorába. Üdvözölte az egyesület dr. Weiszburg Gyulát hitközségi főtitkárrá való megválasztása alkalmából. Az 1906-ik évi széderünnepélyre dr. Fischer Gyula rabbit kérték fel, míg a chanukai ünnepélyen tartandó ünnepi beszédre dr. Hevesi Simon rabbit.

A hittani iskola céljaira a Pesti Izr. Hitközség a Wesselényi utcai polgári iskolában helyiségeket adott. Kálmán Ödön rabbijelölt a hittani iskola felügyeleti teendőjénél való segédkezésre megbízást kapott. Mivel a hittani iskolában túlzsúfoltság volt, 1908-ban a négy osztályt 5 csoportba osztották, mely által minden ötödik vasárnap egy-egy osztálynak szabad délutánja volt. A hittani órák helyett gyakran tartottak istentiszteletet. Ugyanezen év őszén felkérték dr. Fischer Gyula és dr. Hevesi Simon főtisztelendő urakat a hittani tanterv elkészítésében való közreműködésre, akik e célból megjelentek a hitoktatási bizottság ülésén. Stern Ábrahám nem helyeselte a vasárnap délután rendezett istentiszteletet, ezzel szemben dr. Grauer Vilmos kívánta ezt, mert szerinte nem annyira a zsidó tudás, mint a zsidó érzület és hithűség fejlesztése fontos. Ezt az álláspontot osztotta dr. Hevesi Simon is, kijelentve, hogy a hitszónoklatokra úgy ő, mint

87