Kertész Ödön: A Magyar Izr. Kézmű- és Földművelési Egyesület százéves működésének története - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 8. (Budapest, 2011)
VII. A földművelési ág felemelése (1905-1908)
Az 1906-ik évi titkári jelentés megállapítja, hogy 1901.-től 40 kiképzett földművesnövendék került ki az egyesületből, mindannyi becsülettel megállja a helyét. Ennek dacára — panaszkodik a jelentéstevő — az egyesület még állami segítségben eddig nem részesült és a földművesiskolában elhelyezett növendékeknek tandíjkedvezmény iránti kérelmét sem teljesítették. Pedig a hivatalos kormányjelentés szerint az összes földművesiskolában lévő 679 tanuló közül mindössze 25 zsidó növendék van (majd mind egyesületi növendék) az összes szőllészeti iskolák 254 tanulója között csak egy, az összes egyéb gazdasági tanintézetben lévő 347 közül csak 3 a zsidó vallású. Az 1907 évi rendes közgyűlésen megjelent dr. Vásárhelyi Zoltán, dr. Darányi Ignác földművelési miniszter megbízásából kijelentette: hogy ״az egyesület működése minden jó hazafi érdeklődésére számot tarthat, mert az egyesület munkássága a magyar zsidóságot még jobb an összeolvasztja a magyar fajjal, amellyel eddig is egy szellemben dolgozott. ” Ezen illetékes egyéniség szájából elhangzott lelkes szavaktól felbátorítva 1907 június havában a földművelésügyi miniszterhez küldöttség ment, a földművesnövendékek számára kért tápdíjkedvezmény érdékében. A küldöttség tagjai voltak: Weisz Berthold, dr. Sámuel Lázár, báró Herczog Mór, Küszler Henrik és titkár. Az erre vonatkozó jegyzőkönyv szerint: ״A miniszter üdvözletét küldi az egyesületnek és a felekezeti tekintetek félretételével az egyesület kérelmét lehetőleg figyelembe veszi■ ” Az egyesület pártfogoltjai meg is érdemelték a támogatást. Hivatalos jelentések a kecskeméti és pápai m. kir. földművesiskolákból a legszebb eredményekről szóltak. A földbirtokosoknál elhelyezett növendékek is kitűnően beváltak. Dr. Kohner Testvérek uradalmában 4 növendék volt, Tost és Molnár kertész cég 4 kertésztanulót vett fel az egyesületből. így elmúlt egy esztendő és a tassi birtok vételéről hír nem érkezett, jóllehet a meghatalmazás egyhangú volt. Úgy látszik, hogy a határozat után bizonyos hátrányok befolyásolták a bizottságot, az is lehet, hogy az eladó újabb elfogadhatatlan feltételeket szabott, mert égészén elaludt az ügy és a bizottság más irányban — lehetőleg az első határozat alapján, mely a telket a főváros közelében kívánta — tájékozódott. 1908. május 12.-én az elnök csak annyit mondott, hogy egy megfelelőnek talált ingatlan megszerzésére tárgyalások folynak. És már május 25.-én bejelenti, hogy a birtok vásárlás ügye végre eredményre vezetett. A létesítendő kertészképzőtelep céljára Budapest 84
