Kertész Ödön: A Magyar Izr. Kézmű- és Földművelési Egyesület százéves működésének története - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 8. (Budapest, 2011)

VII. A földművelési ág felemelése (1905-1908)

kültelkén, a Keresztúri úton és a Rákos vasútállomás közvetlen közelében elterülő — ezidőszerint bolgárok által művelt — megfelelő terűlet szereztetett meg. A telket a Rákos patak szeli át, kertészetnek kiválóan alkalmas, jó talajú, területe kb. 30.094 négyszögöl. Ezt 132.000 korona vételárért a Pollitzer Testvérektől megvette, 20.000 korona foglalót ő előlegezett és ez év őszén az ingatlan átadandó. A vételhez a bizottság egyhangú határozattal járult, mert még Küszler Henrik bizottsági tag is, aki a mezőgazdasági telep megszerzésének elvi álláspontján volt és csak a kertészet célját szolgáló telep vételét ellenezte, ezen vétel lekötéséhez örömmel hozzájárult. Majd dr. Kohner Adolf jelentette ki, hogy a vételt minden tekintetben megfelelőnek tartja és eloszlatta a vételárat magasnak tartó dr. Links Ármin aggályait azzal, hogy a 44 V2 koronás ár kedvező, jövedelmezőséget pedig nem lehet ily célnál alapul venni. Miután dr. Sámuel Lázár is kinyilvánította, hogy jónak tartja a vételt, elnök örömét nyilvánítja a közhasznú alkotás megvalósításához és bejelenti, hogy Herczog Mór Lipót 60.000,- koronás nagylelkű felajánlásán kívül e célra Grosz Zsigmond örökösei 10.000.- ő és felesége 2000 koronát adományoznak. Ezután a kertésztelep létesítésére és szervezésére 5 tagú végrehajtó bizottságot delegál, melynek elnöke: dr. Kohner Adolf, tagjai: Beer Henrik, Berger Mór, dr. Sámuel Lázár és Schwarz Lerenc. Az alapítványok és adakozások gyűjtésére propaganda bizottság alakul, melybe bekapcsolódik a hölgybizottság elnöksége. A lelkes hangulat különböző eszméket és terveket hozott felszínre. így dr. Grauer Vilmos a tanoncotthon kihelyezését indítványozta, melynek mindjárt megszületett az ellenzéke is Eisler Samu választmányi tag kezdeményezésére.

Dr. Neumann Ármin a május 28-iki közgyűlésen jóváhagyatta a vételt. ״ Örömmel látja, hogy gyenge s^ó^ata nem maradt visszhang nélkül s ami éveken át jámbor óhajként hangzott el, ez ma már a puszta vágyak ködfátyolából kibontakozott és reális alapot kezd ölteni. A kertészet felkarolásával a belterjes gazdálkodásnak egyik legjövedelmezőbb ágát, mely kevés földből is nyújtja a megélhetés lehetőségét, akarjuk a szegénysorsú magyar zsidó ifjaknak megközelíthetővé tenni. ” Véleménye szerint ez intézmény 300.000 koronát igényel, ezért felhívással fordul a zsidó társadalomhoz. Dr. Sámuel Lázár köszönő szavai után dr. Ruffi Pál az állami gyermekmenhely országos felügyelője lelkes beszédében kifejezi, hogy a gyermekvédelemmel való kapcsolat alapját a kertészte-85