Kertész Ödön: A Magyar Izr. Kézmű- és Földművelési Egyesület százéves működésének története - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 8. (Budapest, 2011)
VII. A földművelési ág felemelése (1905-1908)
VII. A földművelési ág felemelése (1905-1908) Az 1905-ik évi közgyűlés döntő kihatású az egyesületnek eddig háttérben levő földművelési ágára. Azonban az itt tartott elnöki szózatnak meg kellett érni. Ezért nem lesz felesleges, ha az évszázad elejétől ezirányban történt eseményekét feljegyezzük. 1901-ben a m. kir. földművelési miniszter azon kívánságát fejezte ki, hogy a Pollák Márk és Babetta alapítvány segélyében földművesek is részesüljenek, mely leirat hatásaként elhatároztatott, hogy évenként 2000.- korona egy-egy volt földművesnövendéknek kiadandó. A pozsonyi vincellérképzőbe növendékeket ad az egyesület. 1902-ben tárgyaltatott a hitközségnél kezelt földművelési alap leírása, melyet Lőwy Mór ellenzett és Grosz Zsigmond, valamint dr. Farkas Emil hozzászólása után az alap további nyilvántartása helyénvalónak kimondatott. Ugyancsak Lőwy Mór indítványozza a zsidó gazdák és bérlők megnyerését a földművesképzés fejlesztése érdekében, mire Fleischl Sándor bejelenti, hogy készséggel közbenjár végzett nővéndékek megfelelő alkalmaztatása iránt. Kertészek kiképzése ügyében az Orsz. Kertészed Egyesület elnökségénél való közbenjárásra dr. Neumann Árminné, a székesfőváros polgármesterénél való eljárásra Neuschloss Marcell vállalkozik. Az ez év közgyűlésén elnök kifejezi sajnálkozását, hogy a földművesképzésben csak csekély haladás történik, de hiszi, hogy ״az es^me ereje végre is utat fog törni, és reméli, hogy nemes emberbarátok kifogyhatatlan áldozatkészsége meg fogja nekünk adni az eszközöket arra, hogy egy földművesképző-telepet létesítsünk. ” A vita során Szabolcsi Miksa a földművesképzés megteremtése érdekében az iparosképzés tőkéjének felhasználását is javasolja, mire elnök kijelenti, hogy az iparosképzésre rendelt alapítványoknak más célokra való felhasználására nincs feljogosítva. Azt is megcáfolja, mintha az egyesület gazdatiszteket akarna nevelni, mert a végcél: a végzett növendékeknek földművesgazdákká való önállósítása. Weisz Berthold ellene van az iparosképzés korlátozásának, mert ״a hazának szüksége van az ipa fejlesztésre, érdeke, hogy mezőgazdasági államból ipa-79
