Kertész Ödön: A Magyar Izr. Kézmű- és Földművelési Egyesület százéves működésének története - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 8. (Budapest, 2011)

VI. Az iparosképzés sikerei (1891-1904)

Az ipari pangás miatt igen sokan vándorolnak ki, mert a felekezeti hovatartozás a munkásnál is számit. Meglehetős gyakori eset, hogy egyeseket a külföldi gyár központi vezetősége juttat haza az illető gyár magyarországi fióktelepére, melynél hiába kerestek előbb alkalmazást. Nem ritkán előfordul az is, hogy a magyar munkás a külföldi gyárban annak a hazai iparos cégnek a megrendelését készíti, melynél itthon munkát nem kapott. Fel van még jegyezve, hogy a külföldre segített ifjak mindenütt beválnak és leveleikben meghitt módon adnak kifejezést hazájukhoz és az egyesülethez való ragaszkodásuknak. A szeretet visszhangja külföldre is elér. Kleinberger Ferenc Párisban élő egyesületi tag az ott élő és nyomorban levő volt növendékeket pénzbeli segéllyel látja el. De a vezetőség is a hóna alá nyúl minden arra érdemes volt növendéknek. így Vágó Dezsőnek, ki Párisban iparművészi tervezésekkel foglalkozik, 240 korona segélyt küld. Vágó Budapesten 1882-ben született, specialitása a zománcművészet, a dombormű zománccal. Párisban és Londonban a könyvtábla pályázaton első díjat nyert, majd Budapesten elnyeri I. Ferencz József alapítványának iparművészeti díját. Főleg plakettjeivel ért el jelentős eredményeket, így például Bánóczi József és Alexander Bernát piakettjeivel. Támogatja az egyesület Kristály Jenő fiatal festőművészt, aki címfestőiparosból saját erejéből lett művésszé. Képeinek tárgyát a nehéz testi munkások életéből vette. Súlyos szívbajjal és nyomorral küszködve alig 35 éves korában elhunyt. Nemes Béla volt egyleti növendék tejgazdaság létesítéséhez kér 800 koronát, melyhez a vezetőség formális jogot nem talál, amikor Mandl Mór hivatkozik a hatvanas évek ama határozatára, mely szerint ily célokra meghatározott összegeket helyeztek el gyümölcsöztetően.

Ez a jó szív érvényesült az alkalmazottakkal szemben is. Bauer Jakab gondnok jövőjének biztosítása ügyében vita keletkezett a magyarul beszélő választmányi tagok és néhány inkább németül beszélők között, mely utóbbiak csak kisebb javításra voltak hajlandóak. Az előbbiekhez tartozó indítványozó javaslatát úgy formulázta, hogy azt a magyarul tudók így kívánják. Mire a németek közül Kohn Arnold kijelenti, hogy ״bár a magyar nyelvben kevésbé jártas, magyar szyív és magyár érsyés lakozik benne” ezért rálicitál a magyar nyelv tudásával kérkedő indítványozó összegére.

A választmányba bekapcsolódtak: Herczog Mór Lipót, ki egy évre rá bárói rangot nyert, dr. Kohner Adolf és ifj. Sváb Sándor. Flitokta-76