Kertész Ödön: A Magyar Izr. Kézmű- és Földművelési Egyesület százéves működésének története - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 8. (Budapest, 2011)

VI. Az iparosképzés sikerei (1891-1904)

Az ipari pangás miatt igen sokan vándorolnak ki, mert a felekezeti hovatartozás a munkásnál is számit. Meglehetős gyakori eset, hogy egyeseket a külföldi gyár központi vezetősége juttat haza az illető gyár magyarországi fióktelepére, melynél hiába kerestek előbb alkal­­mazást. Nem ritkán előfordul az is, hogy a magyar munkás a külföldi gyárban annak a hazai iparos cégnek a megrendelését készíti, melynél itthon munkát nem kapott. Fel van még jegyezve, hogy a külföldre segített ifjak mindenütt beválnak és leveleikben meghitt módon ad­­nak kifejezést hazájukhoz és az egyesülethez való ragaszkodásuknak. A szeretet visszhangja külföldre is elér. Kleinberger Ferenc Párisban élő egyesületi tag az ott élő és nyomorban levő volt növendékeket pénzbeli segéllyel látja el. De a vezetőség is a hóna alá nyúl minden arra érdemes volt növendéknek. így Vágó Dezsőnek, ki Párisban iparművészi tervezésekkel foglalkozik, 240 korona segélyt küld. Vágó Budapesten 1882-ben született, specialitása a zománcművészet, a dombormű zománccal. Párisban és Londonban a könyvtábla pályá­­zaton első díjat nyert, majd Budapesten elnyeri I. Ferencz József ala­­pítványának iparművészeti díját. Főleg plakettjeivel ért el jelentős eredményeket, így például Bánóczi József és Alexander Bernát pia­­kettjeivel. Támogatja az egyesület Kristály Jenő fiatal festőművészt, aki címfestőiparosból saját erejéből lett művésszé. Képeinek tárgyát a nehéz testi munkások életéből vette. Súlyos szívbajjal és nyomorral küszködve alig 35 éves korában elhunyt. Nemes Béla volt egyleti nö­­vendék tejgazdaság létesítéséhez kér 800 koronát, melyhez a vezető­­ség formális jogot nem talál, amikor Mandl Mór hivatkozik a hatva­­nas évek ama határozatára, mely szerint ily célokra meghatározott összegeket helyeztek el gyümölcsöztetően. Ez a jó szív érvényesült az alkalmazottakkal szemben is. Bauer Ja­­kab gondnok jövőjének biztosítása ügyében vita keletkezett a magya­­rul beszélő választmányi tagok és néhány inkább németül beszélők között, mely utóbbiak csak kisebb javításra voltak hajlandóak. Az előbbiekhez tartozó indítványozó javaslatát úgy formulázta, hogy azt a magyarul tudók így kívánják. Mire a németek közül Kohn Arnold kijelenti, hogy ״bár a magyar nyelvben kevésbé jártas, magyar szyív és ma­­gyár érsyés lakozik benne” ezért rálicitál a magyar nyelv tudásával kér­­­­kedő indítványozó összegére. A választmányba bekapcsolódtak: Herczog Mór Lipót, ki egy évre rá bárói rangot nyert, dr. Kohner Adolf és ifj. Sváb Sándor. Flitokta-76

Next

/
Thumbnails
Contents