Kertész Ödön: A Magyar Izr. Kézmű- és Földművelési Egyesület százéves működésének története - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 8. (Budapest, 2011)

VI. Az iparosképzés sikerei (1891-1904)

tási elöljáró Spitzer D.H., ügyész dr. Sámuel Lázár lett. Viszont nagy veszteséget jelent Ehrlich Mózes a nagy alapító, választmányi és tiszteletbeli tag, Lőwy Mór a földművesképzés fanatikus harcosa és lovag Wechselmann Ignácz a nagy philantróp elhunyta. Az előbbi 6000.- az utóbbi 1000,- korona hagyománnyal szerepel.

Ez évben is jelentős tagakciók vannak és emelkedés mutatkozik a koszorúmegváltási és templomi adományokban.

Az 1903-iki évi rendes közgyűlésen elnök rámutathatott, hogy immár 500 iparos és 28 földművesnövendéke van az egyesületnek. A jelenlevő dr. Andor Endre min. titkár a m. kir. kereskedelemügyi miniszter nevében és képviseletében őszinte elismeréssel adózik az egyesületnek, mely mint felekezeti intézmény az iparosképzés terén szép eredményeket ért el és e részben követendő példát szolgáltatott. A keresk. miniszter őexcellenciája ezt annyival inkább honorálja, mert ״ma a legelhanyagoltabb az iparos inas sorsa s amidőn egyesület e%ekét veszi védelmébe, nemcsak nemes emberbaráti működést fejt ki, hanem fontos kulturális és közgazdasági érdekeket szolgál. ” E közgyűlés dr. Neumann Ármint — elnökké való újraválasztása után - az egyesület örökös tiszteletbeli elnökévé választotta, míg Adler Lajost, Boschán Jakabot és maróthi Fürst Jakabnét tiszteletbeli tagokká.

Ez év elején elhatározza az egyesület, hogy részt vesz a Szent 1stván napján rendezendő segéd és tanoncmunka kiállításon, melynek előkészítésére a m. kir. múzeum vezetősége az egyesületet meghívta. E kiállításon 103 kiállító növendék vett részt és 54-n részesültek kitüntetésben, az egyesület pedig jegyzőkönyvi elismerésben.

Az egyesület növendékeit nemcsak munkabíró dolgos és értelmes szakmunkásokká, hanem jóravaló, zsidóhitű magyarokká is akarja nevelni. E célból tartja fenn a négyosztályú hittani iskoláját és rendez vallásos és hazafias ünnepélyeket. Folytatja a névmagyarosítási akciót, melyben támogatja Sélley Sándor belügyminiszteri tanácsos. Ostorozza az egyesület a zsidó szülők ama törekvéseit, mellyel gyermekeiket csak értelmiségi pályákra akarják adni. E visszásság ellen harcolva, a bizottság a felvételeknél előnyt ad a jó iskolai bizonyítványnak. Itt említjük meg, hogy dr. Irsai Frigyes felhatalmazást kért és kapott, hogy a testi hibában szenvedő nyomorék gyermekek, akik kézművességre nem alkalmasak, már az orvosi vizsgálat alapján elutasítandók.

77