Kertész Ödön: A Magyar Izr. Kézmű- és Földművelési Egyesület százéves működésének története - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 8. (Budapest, 2011)

VI. Az iparosképzés sikerei (1891-1904)

profanizálná a nagy többség nem osztja, mégis felkérik Adler Gyula választmányi tagot, hogy az illetékes rabbi uraknál fennforgó kérdésében magánúton tájékozódjék.

Az ipari válság az egész vonalon érezteti hatását. Az egyesület még határozottabban kifejezi, hogy célja: elsősorban a minőség fokozása, az erkölcsi és értelmi színvonal emelése. Az 1902. évi közgyűlésen dr. Neumann Ármin visszapillantást vetett a lefolyt 60 évre. Rámutatott, hogy ״eprekre meg azoknak a szarna, akiknek kalapácsot, fúrót, fűrészt és vésőt adott egyletünk kegébe, bogy becsületes munka által önállóságukat, anyagi exisgtenciájukat megalapítsuk és egyel együtt a nemgeti vagyont is gyarapítsuk. Emellett mindenkor a hagafias érgületet is fejlesgtettük nővendékeink keblében és iparkodásunk odairányul, hogy annak a vallásnak a hívei maradjanak, amelyben sgülettek és nevelkedtek és mely ag erkölcsiség és ag igagság örök és elévülhetetlen törvényein nyugsgik. ”

Csakhamar előtérbe kerül a tanoncotthon kiépítésének kérdése. Elnök már a megelőző évben megállapította, hogy az épület nem felel meg az igényeknek, miért is szükséges építkezéssel, vagy előnyös módon kell segíteni. A kiküldött bizottságban Benes Imre mellett szerepelt Vágó László építész, az egyesület volt növendéke. A kiváló templomépítő Nagyváradon született 1875-ben. Sok alkotás — magánépület és színház — örök hirdetői nagy képességeinek. A 2 építész vázlatot és költségvetést készített, melyeket az egylet felülvizsgálás miatt Quittner Zsigmond műépítésznek átadott. Sürgette a bővítést az a körülmény is, hogy mindinkább fogyott azon műhelyek száma, melyek a tanoncoknak ellátást adtak. A megoldásra biztatott, hogy az esztergomi káptalan hajlandónk mutatkozott 150.000 koronáért megvenni a Damjanich utcai ingatlant. A vezetőség kitűzte a célt: olcsóbb telken nagyobb épület. A kérdés tárgyalásánál mint érdekességet említjük, hogy Kohn Arnold h. iskolai felügyelő hitvallási tekintétből ellenzi az egyleti háznak más vallású egyházi célokra való eladását, ezzel szemben Mandl Mór hivatkozva a zsidó vallás tudományaiban való tájékozottságára, ezen aggályt indokolatlannak tartja, így a választmány a felhatalmazást az eladásra megadná, de akceptálja azt az álláspontot, hogy az eladást addig végrehajtani nem lehet, míg az új helyiség biztosítva nincsen, ezért a vevőtől néhány hónapi átmeneti időt kívánt. Két hét múlva már a szerződés pontjait tárgyalja a bizottság, amidőn Lemberger Mór gazda jelenti, hogy nem talált

74