Kertész Ödön: A Magyar Izr. Kézmű- és Földművelési Egyesület százéves működésének története - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 8. (Budapest, 2011)

VI. Az iparosképzés sikerei (1891-1904)

hírlapok is számot adtak — elismerőleg nyilatkozott az intézményről, de kifogásolta a pedagógiai felügyelet hiányát és evégből az egyesü­­leihez megkeresést intézett. A műhelyi elhelyezések szempontjából érdemes felemlíteni, miszerint Lemberger Mór indítványára elhatá­­roztatott, hogy Szentgotthárdon állami segéllyel létesített óragyárak­­ban 1—2 növendék óratok készítésben leendő kiképzésre küldessék, mert ״e szakmákra való elhelyezés a fővárosban a keresztény mesterek ré­­széről legyőzhetetlen akadályokba ütközik. ” A választmány műhelyfel­­ügyelőül Neuschloss Marcelt választotta meg. A vallásos érzés fokozása érdekében 1898-ban a vasárnap délutá­­nokon tanítással egybekötött istentisztelet rendeztetett a növendékek haladottabb csoportjának. A hitoktatási bizottság ülésére meghívott Kuttner Miksa és Révai Miksa hitoktatók ugyan helyeselték ezt, de csak a rendes oktatási munkát és a maariv ima felvételét javasolták, tóra olvasást csak akkor, ha ünnep vagy félünnep van. Az iparos-ifjak körében már száznál több ifjú jelenik meg és az em­­lített 2 kiváló előadón kívül dr. Oesterreicher Samu ügyvéd a magyar közjogból tart előadásokat, míg dr. Irsai Frigyes az egészségtanból. Az egyesület vezetőségénél törekvés mutatkozik a jótékonyságnak a kulturális feladatokkal való egyesítésére és az állami szakiskolákat mindjobban felkarolják. Mivel a pénztári hiány jelentős, a bennlakó növendékek ellátási költségeinek egy részét a keresményükből fede­­zik. Előtérbe kerül a művezetőkké és előmunkásokká való kiképzés. A munkanélküliség miatt az egyesület fokozatosan emelte az utazási segélyeket, melyben az egylet segítségére volt a Pesti Izr. Hitközség is. Ez idő szerint főleg Németországba és Svájcba mentek. Az 1899. évben Budapesten megtartandó nemzetközi gyermekvé­­dő kongresszus elnökségének felhívására az egyesület részéről kong­­resszusi képviselők: dr. Neumann Ármin elnök, Hartenstein Zsig­­mond választmányi tag és Kemény Dávid egyleti titkár, egyben elha­­tározza az egylet, hogy a rendezendő kiállításon részt vesz. Ezen kívül a megjelent monográfiában ismertetés volt az egyesületről és dr. Neumann Ármin elnök a jogi szakosztályban előadást tartott. 1899-ben 11 kezdőmester részére 2800 frt. utaltatott. A legfonto­­sabb kellék a megbízhatóság volt és a választmány teljes jogú pártfo­­gókat jelölt ki. A volt növendékek közül néhányan dicsőségesen szerepeltek ez évben. A tavaszi tárlaton Klein Miksa, világhírű szobrász több jeles 68

Next

/
Thumbnails
Contents