Kertész Ödön: A Magyar Izr. Kézmű- és Földművelési Egyesület százéves működésének története - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 8. (Budapest, 2011)

VI. Az iparosképzés sikerei (1891-1904)

A 60. születésnapja alkalmából melegen köszöntött Tenczer Pál kijelentette, hogy ezentúl fokozottabb mértékben kíván az egyesület tevékenységében részt venni. És már a következő ülésen a tanoncmenhely háztartásának intézésére és felügyeletére 4—5 tagból álló hölgybizottság alakítását javasolta.

Lelkesítőleg hatottak a jelentős végrendeleti adományok is. Boschán Berta 6000., Taub Salamon és Baumgarten Bernát 10,—10.000 forintot hagytak az egyesületre.

A létszám 328-ra emelkedett és 78 szabadult fel a millenniumi évben. A szociális rész elbírálásánál az árvák előtérbe helyeztettek. Az építkezési szakma felkaroltatott. A tanoncotthonban immár 22 bennlakó növendék van, rend és fegyelem biztosítva és az egészségügyi helyzet kedvező. Bauer Jakab gondnok meglátogatta a berlini zsidó tanoncotthont és tapasztalatairól beszámolt. A végrehajtó bizottság fegyelmi vétség miatt az eltávolítással is élt.

Behatóan foglalkozott a vezetőség a felszabadult növendékek ügyeivei. A kulturális kör énekkara kitűnően fejlődik és a képzési költséget a választmányi tagok fedezik, míg a kulturális képzés fokozására kiváló előadókat nyert az egyesület, így dr. Málnai Mihály képzőintézeti tanár tartott történelmi előadásokat, majd dr. Waldapfel János tanár a magyar irodalom köréből. Külföldi segélyt adtak értékes ifjak továbbképzése, vagy műhelyi elhelyezkedésük érdekében. így pl. Mérei Emilnek (Marx és Mérei cég megalapítója) aki értékes tanulmányban számol be külföldi tapasztalatairól, Steiner Jakabnak, aki a puskaművességet kitanulva Lütichbe ment. Weisz Kálmán felszabadult növendék, szűcssegéd, gyalog ment Párisba és onnan kért segélyt, melyet meg is kapott. És még számos utazási segélyről szólnak a jelentések, főleg Német- és Franciaországba. Az önállósítási segélyek megállapításánál megtudjuk, hogy Mandl Mór vezetőségi tag által ajánlott Hartmann Berta fűzőkészítőnek — a hivatalos elutasító javaslat dacára (titkár szerint nőkre nem vonatkozik az alapítvány) — 200 forintot szavaztak meg.

A következő években ezen a vágányon halad a munka, amidőn a kiskereskedelem hanyatlása még fokozottabban előtérbe helyezi az egyesület céljait. A tanoncotthonban immár pedagógust bíztak meg a felügyelettel, melyhez hozzájárulhatott Verédy Károly, székesfővárosi tanfelügyelőnek 1897. április havában tett látogatása, ki váratlanul jelent meg az otthonban, majd a közigazgatási bizottságban — amiről a

67