Kertész Ödön: A Magyar Izr. Kézmű- és Földművelési Egyesület százéves működésének története - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 8. (Budapest, 2011)
VI. Az iparosképzés sikerei (1891-1904)
nélkül keresheti mindenki a maga boldogulását, hogy a mindnyájunkkal közös szabadság védpaj^sa alatt a polgári munka és tevékenység kifejtheti a maga erejét és tőle ebben az országban csak egyet kívánunk: hogy mindig hazafi legyen! Ez a működés ez legyen záloga a jövőnek is!” Utána Lipthay István min. tanácsos a földművelési miniszter üdvözletét és segítési készségét fejezte ki megkapó szép beszédben. Ráth Károly főpolgármester pedig többek között ezt mondta: ״Örömnap ez nemcsak az egyletre nézve, hanem a székesfőváros törvényhatóságára is, mely e^en egyletben szép, közhasznú kitűnően szervezett kulturális intézménynyel bír, mely a közéletben a legnemesebb célok elérése körül működik. Teljes lelkemből kívánom, hogy ezen egylet, mely a tanoncmenhely felavatása által újabban is örökös emléket emelt, találja céljának fősúlyát abban, hogy hazánkban az ipart előmozdítsa. ” Utána Kohner Zsigmond a Pesti Izr. Hitközség elnöke a Pesti Izr. Hitközség és az egyesület között fennálló viszonyt a szülő és gyermek között fennálló érzülethez hasonlította. így nagy örömmel állapítja meg, hogy az egyesület a hozzáfűzött reményeknek és várakozásoknak minden tekintetben megfelelt. Majd dr. Kohn Sámuel felemelő beszéde után a volt növendékék érzelmeit Robitschek B. Salamon órásmester kerületi esküdt tolmácsolta, díszes albumba foglalt művészi kivitelű üdvözlő iratot átnyújtva az elnöknek, míg Neuwald Illés nyomdatulajdonos ugyancsak az egykori növendékek hálája jeléül és azok gyűjtéséből 1000 koronás alapítványt nyújtott át. A növendékek megjutalmazása következett és az ünnepi közgyűlés bezárása előtt Ráth Károly, mint a Budapesti Keresk. Iparkamara és az Országos Iparegyesület alelnöke, e két testület nevében a legőszintébb és legmelegebben érzett köszönetét nyilvánítja, majd ezt mondja: ״Es engedjék meg, hogy az egylet jövő működésére azj az óhajtást, amelynek főpásztoruk is kifejezést adott, nyilvánítsam: legyen az egylet hazai, de jó zfdó egylet is. Mi is kívánjuk, hogy a haza mindenfelé, kívánjuk, hogy ezen ország társadalmi élete összeforrjon. ” Ezután Neumann Ármin elnök az ünnepi közgyűlést bezárta és a résztvevők az otthont megtekintették. A sajtó hasábokban számol be az avató ünnepély lefolyásáról, ismertetve az egyesület félévszázados tevékenységét és új úttörő alkotását. Az Egyenlőségben megjelent Agai Adolf, a magyar irodalom kiváló alakjának a félszázados jubileum alkalmára irt ״Ének a vasról” című gyönyörű költeménye, melyet ő maga 1892-ben az egylet javára 61
