Kertész Ödön: A Magyar Izr. Kézmű- és Földművelési Egyesület százéves működésének története - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 8. (Budapest, 2011)
V. A kulturális munka megszervezése (1876-1890)
rával tűnt fel, majd egész sor díjat nyert és sok szobrot alkotott az ország minden részében, melyek közül ismertebbek: Erkel Ferenc, Kölcsey Ferenc, Szent István király, Bessenyei György és néhány Kossuth szobor. A fővárosban maradandó alkotása lett Irányi Dániel mellszobra és a Teltcs-csel együtt alkotott Vörösmarty szobor. De híresek arcképszobrai is. Az 1888. október 7־iki jegyzőkönyvben ezt találjuk: ״Tőwy Mór s%ül. Budapesten 1871-ben, volt egyleti ösztöndíjas, a m. kir. Iparművés^eti Tanodának végzett szobrásznövendéke, Bécsben, az ottani Képzőművészeti Akadémián leendő további képezjetése céljából ösztöndíj iránt folyamodik. A választmány a folyamodó részére, tekintettel jeles bizonyítványára és a m. kir. Iparművészeti Tanoda igazgatója által igazolt figyelemre méltó tehetségére, 50 forint pénzsegélyt szavaz meg oly feltétel alatt, hogy nevezett a bécsi akadémia látogatását igazolni tartozik. ” A következő évben már azért szavaz meg a választmány segélyt részére, hogy itthon Stróbl szobrászművésznél folytathassa tanulmányait, indokolva igazolt tehetségével, másfelől szegénységével. A jegyzőkönyvekben szereplő egyéniség nem más, mint a későbbi nagy szobrászművész: Ligeti Miklós, a városligeti Anonymus szobor alkotója. O is kiváló arcképszobrász. Híres szobrai még: Rudolf trónörökös, Erzsébet királyné, Kossuth és I. Ferencz József. Több világkiállításon nyert kitüntetést. Az iskolai bizottság kiküldöttjei által érdeklődött az ösztöndíjasok előmeneteléről. Legtöbbször dr. Farkas Emil, az iskolai ügyosztály későbbi elnöke nyújtott beszámolót a növendékek szép előmeneteléről, de ugyanígy helyettese is dr. Goldzieher Ignácz. 1889-ben dr. Farkas Emil az állami középipariskola félévi vizsgájára elvitte Weisz Bertholdot, aki a szép eredményen felbuzdulva, jelentős alapítványt ajánlott fel. Leitersdorfer Lipót pedig az építő iparosnövendékek vizsgáján jelent meg, továbbá Spitzer D.H: és mindketten örvendetes hatású jelentéssel szolgáltak. Az ipariskolai ösztöndíjak összege 60 forinttól 120 forintig terjedt. A felszabadult iparos ifjak problémája is állandóan előtérben volt, mégpedig úgy boldogulásuk mint kultúrájuk emelése céljából. A Pol- Iák Márk és Babetta-alapítvány ügye állandóan napirenden van. E hagyatékból ugyanis ajánlás alapján több ízben adtak segélyt, de ezt az egyesülettől teljesen független gondokság eszközölte. 47