Kertész Ödön: A Magyar Izr. Kézmű- és Földművelési Egyesület százéves működésének története - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 8. (Budapest, 2011)
V. A kulturális munka megszervezése (1876-1890)
Krausz Sámuel 1885-ben azt indítványozta, hogy a tanoncok felszabadulása ünnepélyesen történjék és oly tanonc, aki felszabadulása után még 6 hónapig mesterénél dolgozik, az egylet által jutalomban részesíttessék. Beer Salamon indítványa alapján behatóan foglalkozott az iskolai bizottság, majd a választmány a felszabadult növendékek ügyeivel. Elhatároztatott, hogy a volt növendékek időnkénti jelentkezését díjak kitűzésével is elő kell mozdítani. Bettelheim Miksa pedig azt javasolta, hogy az iparossegédek részére létesítsen az egylet társasotthont. A felszabadultak számára külföldre való utazáshoz tanulmányi ősztöndíjakat folyósított az egylet. Az iparossegédeknek téli tanfolyam szerveztetett, főleg a polgári ügyiratok, az egyszerű könyvvitel és a törvényismeret elsajátítására. Ugyancsak számukra létesült olvasó terem és könyvtár. Nagyban készült az egylet az 1885-iki kiállításra, melynek felkarolására lovag Posner Károly Lajos felkéretett, míg Klein Miksa volt növendéket a már ismert berlini művészt arra kérték, hogy küldjön a kiállításra tárgyakat. Megyeri Krausz Lajos, aki a kiállítás központi bizottságának tagja volt, az egylet kiállítási bizottságnak tagságát is elfogadta. Más téren is voltak különböző kulturális és jóléti intézkedések. így 1875-ben Wahrmann Sándor kezdeményezésére iskolai takarékpénztár létesült. 1881-ben az Izr. Siketnéma Intézet megkeresésére siketnéma fiúkat is felvesznek ipari kiképzésre. 1882-ben elhatároztatott az orosz zsidó menekültekhez tartozott elhagyott fiúk felvétele. Ugyanezen évben a Pesti Izr. Fiúárvaház árváinak felvételére történik intézkedés. 1887- ben a választmány foglalkozott az izr. egyetemi ifjúság körében zsidó magyar közművelődési egyesület alakításának mozgalmával. Különösen dr. Goldzieher Ignácz támogatta ez ügyet és helyiség átengedését javasolta, melynek megszerzésére Mandl Mór vállalkozott. 1888- ban az ipartestületekhez ismertető iratok küldése határoztatik el. A következő évben Csajági Béla árvaházi igazgató felajánlja, hogy a kézművesség terjesztését célzó franciaországi intézményeknél szerzett tapasztalatait az egylettel megismerteti. Az elnök ezt örömmel fogadta és az előadás megtartása után kijelentette, hogy sok felvetett 48
