Kertész Ödön: A Magyar Izr. Kézmű- és Földművelési Egyesület százéves működésének története - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 8. (Budapest, 2011)

II. Az áttörés (1842-1849)

mint legelső felszabadult zsidó vallású nyergeslegényt megfelelő beszédben üdvözölt.

Kedvező helyzetet teremtett, hogy a külföldön kitanult és hazatért iparossegédeknek — ugyancsak a céhek által tanúsított akadályok dacára — nagy költséggel mesterjogosítványt szereztek, melyekben nagy érdemet szerzett Barnai Ignácz hitközségi titkár. Az első 3 zsidó mester 1843-ban Kronberger Zsigmond szappanos, Lusztig Hermann szappanos és Stark Adolf bádogos. 1847-ben már 10 önálló zsidó mester volt. Az egylet áldozatkészsége anyagilag is gyümölcsözőnek bizonyult, mert eddig 3-400 forint tanpénzt kellett keresztény mestereknek 1—1 növendékért fizetni és most már zsidó mesterek díjtalanul vállalták el az egyleti tanoncok kitaníttatását.

Az új zsidó mesterek sorában 1846-ban találkozunk Feiwel Lipót nevével, aki késő aggkorig 62 éven át vezette műhelyét, majd ismert nagy gyárát és akivel mint philantróppal is érdemes foglalkozni. A múlt század végén megirt önéletrajzát az Izraelita Kézműegylet tanoncainak ajánlotta és ezen kis könyv kortörténeti beccsel bir. Amikor 1898-ban megválik hatalmas üzemétől, ezt üzeni a Mikéfe tanoncoknak. ״Keserűség nélkül gondolok vissza tanonc- és segéd éveimre és áldom Teremtőmet, hogy hitfeleim iparostanoncainak ma már nem kell oly sok megpróbáltatáson keres^tülesniök, mint annakidején nekem. ” Leírja, mily sokat kellett szenvednie vallása miatt. Az első sikert Kern István műhelyében érte el, amidőn egy előkelőség által megrendelt takaréktűzhely elkészítését a mester rábízza, jóllehet a műhelyben kétségbe vonták, hogy zsidó a lakatosságra alkalmas lehet. Ennek dacára egyik segéd felbujtotta társait, hogy hagyják el a műhelyt, mert ők zsidóval egy műhelyben dolgozni nem akarnak. De a mester mellé állott és őt bízta meg, hogy az elbocsátott segédek helyére a Herbergben másokát alkalmazzon. Megkapóan írja le Feiwel Lipót, hogy mikép talál kapcsolatot az Izraelita Kézmű- és Földművelési Egyesülettel, ahol Kern Jakab meleg pártfogás alá vette és az iparűzési engedélyének elnyerése érdekében a főváros tanácsnál közbenjárt. A kérvény az illetékes céhnek véleményadás miatt elküldetett és itt valóságos forrongást okozott, és nemcsak véleményezte, de az elutasítás indokolását súlyos becsületsértéssel kísérte, úgy hogy a Der Ungar című lap emiatt megtámadta a céh vezetőségét. Végül is a főváros tanácsa az iparűzési engedélyt megadta neki, azon kikötéssel, hogy csak zsidó segéddel dolgozhat. A Szerecsen utca egyik házának pincéjében nyi-25