Kertész Ödön: A Magyar Izr. Kézmű- és Földművelési Egyesület százéves működésének története - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 8. (Budapest, 2011)
II. Az áttörés (1842-1849)
tóttá meg műhelyét, büszkeséggel kifüggesztve egy méter hosszú címtábláját, melyet azonban néhány mester felbujtására megdobáltak és bemocskoltak. És ő a Der Ungar című lapban köszönetét fejezte ki a merénylőknek, amiért műhelyére a figyelmet ráirányították. Kern Jakab meglátogatta az ifjú mestert, kijelentve, hogy ha segítségre lesz szüksége, forduljon az egylethez. És — ahogy írja — bár nem volt rá szüksége, a felajánlás kipróbálása végett, 200 frt. kölcsönt kért, amit Kern Jakab azonnal szó nélkül folyósított. Majd így folytatja: ״Egy év múlva 1000 frt. megtakarított pénzel rendelkeztem. Ez összeggel egyik napon Kern Jakab elé járultam, ki a^on hiedelemben volt, hogy ismét kölcsont akarok kérni. De mily nagy volt öröme és meglepetése, midőn kinyilat koptattam előtte, hogy 1000 forintból álló megtakarított pénzemet akarom elhelyezni. ” Büszkeséggel említi, hogy kitüntették őt a választmányi tagsággal. Majd fejlődéséről számol be. Műhelye országos, sőt világhírű lesz és résztvett Európa világvárosainak kiállításain is. 23 kitüntetése volt és a király kegyessége két ízben fordult felé. Nagy szerepe volt az iparos társadalomban és nagy vagyonából nemcsak az általa oly szeretett egyletnek juttatott, hanem a többi jótékony célú egyletnél is létesített jelentős összegű alapítványokat. c. A jóléti és kulturális munka megszervezése. A Feiwel Lipóttal kapcsolatos ismertetés rámutat az egyesület jóléti tevékenységére is. Nem volt elégséges a jog kiküzdése, mert ezen kivül a gyámolításra is szükség volt. Természetesen elsősorban a kézműves növendékeknél, mely a következőkből állott: 1. mesternél való elhelyezés 3—4 évi tanidőre, szerződésben kikötve a lakást és élelmezést, 2. teljes ruházás, 3. vasárnapi iskola és rajziskola fenntartása, 4. patronálás, 5. a beszerződtetési és felszabadítási költségek, épígy a tanpénz vállalása, 6. felszabadulás utáni vándorlásra ünnepi ruhával és költséggel való ellátás. A vezetőség elhatározta, hogy a felvételeknél a hitközség árváit veszi elsősorban tekintetbe. Megállapították a felvételi szabályzatot és a kérvényezésnél a személyes jelentkezést megkívánták. Egyedüli fontos okmány volt a születési bizonyítvány, majd az alkalmasságot iga26
