Kertész Ödön: A Magyar Izr. Kézmű- és Földművelési Egyesület százéves működésének története - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 8. (Budapest, 2011)

I. Az eszme megvalósulása (1842)

I. Az eszme megvalósulása (1842)

A száz-éves Magyar Izr. Kézmű- és Földművelési Egyesület őskorát vizsgálva, - melyből az eszme kibontakozott - megállapítható, hogy a negyvenes évek eleje a magyar haza szempontjából is a nagy eszmék időszaka, mely lángelméket termel ki, hogy igazi nemzeti ébredést támasszanak, majd egy boldogabb hazát küzdjenek ki.

Szabad hazát akartak, szabad, egyenjogú polgárokkal. A zsidókkal szemben még fennállott az elfogultság jégrétege, de a tavaszi napsugarak már feltünedeztek. Az országgyűlésen és megyei tanácskozásokon már hangok hallatszottak a zsidóság érdekében. Az 1839/40,ik országgyűlésre már több vármegye utasította követét a zsidóság polgárosításának támogatására. A formai lehetőségek ehhez a zsidóságnak az országgyűléshez intézett folyamodványa képezte, mely azt kérte, hogy ,״Adassanak meg Magyarország izraelita lakosainak a honfiús ág jogai. ” És a karok és rendek 1840. március 24-én megizenték a főrendeknek, hogy elérkezett ennek az ideje, mert ״kibékíteni a zsidó lakosságot azon hazával, melyben él, az emberiség szava int: megadni nekik azon jogokat, melyekkel minden polgárnak kell bírnia, ki a köztérbekben részesül, az igazad, parancsolja. ” Mind a két táblán a kérvény támogatóinak élén áll Deák Ferenc és báró Eötvös József fenkölt lelkületükhöz méltó felszólalásukkal és jóllehet a főrendek nem fogadták el a karok és rendek két paragrafusos polgárosító javaslatát, mégis kifejezték, hogy ״magunk is azon élénk óhajtást tápláljuk keblünkben, hogy a zsidó nemzet polgári viszonyainak valahára könnyebbekké leendő kialakítása által az ^Z orszfid állományához és alkotmányához szorosabb kötelékkel kapcsoltassék. ” A bécsi udvar csak csekély mértékben járult hozzá a polgárosításhoz és Kossuth Lajos megállapítása szerint ״nagy szavak, parányi eredmények ״-et jelentett a XXIX. törvénycikk.

Ennél lényegesen jelentősebb volt a társadalmi téren való közeledés a zsidók felé, de egyelőre csak jóindulatú buzdítást fejezett ez ki az asszimilálásra, a magyar nyelv megtanulása és a kereset-mód felcserélése iránt. A főrendiház nyilatkozatával kapcsolatban hangoztatta, hogy a zsidók irtóznak a nehéz munkától. Ezt a vádat báró Eöt17