Kertész Ödön: A Magyar Izr. Kézmű- és Földművelési Egyesület százéves működésének története - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 8. (Budapest, 2011)
IX. Munka a világháborúban és az azt követő időszakban (1914-1921)
Rotter Zsigmondot választották meg, kinek Dr. Deutsch Ernő bejelenti, hogy a növendékek részére újból tart egészségügyi előadásokat. Még alapítványokat is bejelentettek. 1919. március 21-ig a szokott módon folyt az egyesületi tevékenység, amikor jött a kommün. Szocializálták az egyesület intézményeit, a vezetőség hatáskörét megszüntették és bizalmiak vették át a vezérszerepet. Előbb a kertészképzőtelepet, azután a tanoncotthont ragadták ki az egyesület kezéből. Az egyesületi igazgatót és az iparostanoncotthon öreg gondnokát, valamint az egyesület könyvelőjét eltávolították, a kertészképzőtelep igazgatóját pedig mellékes munkára szorították. Azután meghonosították az új rendet. A ruharaktárt kiürítették, illetőleg idegen intézmények ellátására igénybe vették és ezzel elzárták az egyesület egyik fontos működésének folytatását. A kertészképzőtelepen rendszertelen termelés folyt, nagy károkat előidéző felesleges építkezések voltak és a termelvények nem a piacra, hanem illetéktelen helyekre kerültek. Az egyesület pénztárából 7000 koronát vittek el. A kommün bukása után a megszállásból eredő rekvirálások voltak, elszállították a teheneket, lovakat, szénát, kérti termékeket stb. A templomi felszerelést — mely ideiglenesen a hitközség pincéjében volt — részben romokban, részben hiányosan kapta vissza az egyesület. 1919. augusztus 8.-án volt Adler Lajos vezetésével az első elnökségi értekezlet, melyen elhatároztatott az egyesúleti intézetek visszavétele és a tevékenység újrafelvétele. Beer Henrik a kuratórium elnöke a m. kir. földművelésügyi minisztériumtól felhatalmazást kapott a kertészképzőtelep átvételére. A növendékek létszáma ekkor 30, ebből 6 keresztény vallású. A m. kir. földművelésügyi minisztérium rendelete alapján Wigner Lajos igazgatót állásába visszahelyezték és megbízást nyer az élő és holt leltár átvételére. A szocializálás előtti rend — a régi tisztviselőkkel — újból életbelépett. A telepen 4 volt növendék mint segéd működött. A tanoncotthon átadását augusztus 9.-re jelezték, melyben akkor 26 zsidó és 14 kérésztény vallású növendék volt. A vezetőség a további felvételek szüneteltetését elhatározta, mert a ruhakészlet elvesztése még a künn lakó növendékek felvételét is kizárta. Az egyesületnek az Angol—Magyar Bankban 28.000, a Postatakarékpénztárban 12.000 korona állott rendelkezésére. Kimondta a vezetőség, hogy a hatáskörökre a március 21. előtti állapot áll újból fenn és a régi házirend — a reggeli és esti imával — ismét életbe lép. Bauer Jakab a kommunisták által elmozdí-120
