Kertész Ödön: A Magyar Izr. Kézmű- és Földművelési Egyesület százéves működésének története - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 8. (Budapest, 2011)

IX. Munka a világháborúban és az azt követő időszakban (1914-1921)

tott gondnok állását automatice visszanyerte és lakásába költözött. A központi irodában Kozma Géza elmozdított igazgató állását újból el­­foglalta, úgyszintén az eltávolított Nádor Károly könyvelő is. Az el­­szállított ingóságok visszahozatala és az otthonba szállított tárgyak visszaszolgáltatása megtörtént. A m. kir. vallás és közoktatásügyi mi­­niszter 175.600 számú rendelettel a tanoncotthont szeptember 10,­­én az egyesületnek visszaadta. Az 1919. október 23.-án tartott elöljá­­rósági értekezleten - melyen már dr. Kohner Adolf elnökölt — meg­­állapították, hogy a tanoncotthonban az élelmezés és fűtés szinte le­­heteden, a ruharaktár üres, a berendezés hiányos és a tatarozás elma­­radhatatlan, ezért ideiglenes bezárását határozták el, ama törekvéssel, hogy 1920-ban újból megnyittathassák. Kimondták továbbá, hogy a jövőben csak oly fiúk vehetők fel növendékül, kiknek nevelésére az egyesület közveden befolyhat, így tehát a künn lakók kategóriája megszüntetendő. A kertésztelepet változadanul fenntartja az egyesü­­let, de új tanulókat egyelőre nem vesz fel. Az egyesület 570.392 korona tiszta vagyonából 387.600 korona hadikölcsönben, 83.400 korona más állampapírokban van elhelyezve. 1919. december l.-i ülésen betöltötték a megüresedett ügyészi tiszt­­séget dr. Rusznyák Samu tekintélyes ügyvéddel. Elnök az ülésen kije­­lenti, hogy ״a fölöttünk elvihar^ott katasztrofális események múltával is­­mét egybeforrtunk az emberszeretet, a kultúra és a haladás munkájában És felhívja a magyar zsidóságot, hogy áldozatkészséggel szálljon sík­­ra intézményeiért. A tanoncotthon helyiségeit a Talmudtóra Egylet­­nek, majd a Jointnek és a VII. kér. nőegyletnek adta át használatra az egyesület. Egyelőre elég nagy probléma volt a kertészképzőtelep ma­­gában, ahová a növendékeknek téli kabátokat és ágyneműt küldtek, de lábbelijükről gondoskodni nem lehetett, mert a raktárban egyetien pár cipő sem maradt. Az élelmezésnél is súlyos nehézségek vannak. Az egyesület a földművelésügyi minisztériumhoz és az amerikai misszióhoz fordul a telepi nagy károk pódása miatt és megindítja a propagandát is, melyben Rotter Zsigmond elöljárón kívül részt vesz­­nek Nagel Marcel és Gara Emil. Az 1919-i szomorú esztendőről az 1920. június 3.-i közgyűlésen történt beszámoló. A földművesnövendékek száma 24-ről felére apadt, mert a minisztérium a levizsgázott tanulók helyére ajánlott vé­­denceket nem vette fel. Az érdemes ipari szakiskolai tanulók támoga­­tását pénz hiányában be kellett szüntetni. Az iparosnövendékek szá-121

Next

/
Thumbnails
Contents