Kertész Ödön: A Magyar Izr. Kézmű- és Földművelési Egyesület százéves működésének története - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 8. (Budapest, 2011)
IX. Munka a világháborúban és az azt követő időszakban (1914-1921)
hetetlen puritán jellemét, széleskörű tudását, kivételes intelligenciáját és törhetetlen szorgalmát a Magyar Izr. Kézmű és Köldművelési Egyesületnek szentelte. ” E nagy tudású, széles látókörű és nemeslelkű emberbarát 1886-tól teljes 3 évtizeden át működött az egyesületnél. Jelentős alkotások keletkeztek ez idő alatt és segített más gyermekvédelmi intézményeket is létrehozni, mint pl. az Orsz. Izr. Patronage Egyesületét. Temetésén megjelent az egyesület vezetősége, minden bizottság első ülésén megemlékezett róla, elrendeltetett az egész évi kadis ima, az egyesület alapítványt létesített a nevére és arcképének megfestése, valamint síremlékének elkészítése elhatároztatott. Elhunyt Goldmann Mihály egyesületi pénztáros, ki 18 éven át látta el önzedenül e tisztséget. Helyére Engel Ernő választatott. 1917-ben meghalt mucsinyi Wohl Rumy Adolf választmányi és örökös alapító tag, nagy érényekkel rendelkező egyéniség, továbbá Bettelheim Miksa választmányi és Bischitz János örökös alapító tag. 1918-ban ismét előtérbe kerül az önállósítási segélyezés. Ez ügyekben tevékenyen részt vesz Székely Bertalan és ő referál az önállósítási kérvényekről. Helyesléssel fogadtatott Nagel Marcell bizottsági tag ama indítványa, hogy a termelésből felszabadult gépek és szerszámokból kérjen az egyesület az önállósuló mesterek számára. A növendékek eddig bőrsapkában jártak, de ez anyagban levő hiány miatt szövetsapkát vezettek be. A május 8.-i közgyűlésen dr. Kohner Adolf programjába foglalja, miszerint kultúrkapcsolatot kell teremteni a növendékek és a volt pártfogoltak részére, hol nemcsak erkölcsnemesítő szórakozás, hanem művelődési alkalom is nyílik számukra. Breitner L. Zsigmondot a közgyűlésen tiszteletbeli alelnökké választották meg, aki ez alkalomból eddig alapítványait 20.000 koronára egészítette ki. Még ezután néhány ülés volt és a propaganda kiterjesztésére is voltak javaslatok, amikor a háború szerencsédenül befejeződött és az egyesület céltudatos munkáját megzavarta az októberi forradalom, hogy ezután végigszenvedje a viharok súlyát. Szörnyű bizonytalanság következett és érthető, hogy a társadalmi áldozatkészség mélyre aláhanyadott. Majd a kezdődő társadalomellenes agitáció alámosni igyekezeit a zsenge ifjúság erkölcsi alapját. Hanyatló élet volt az egyesületben. Megállapíttatott, hogy 191[ ] a kezelés 472.000 koronát emésztett fel, de a bevételekkel 12.000 korona híján fedeztetett. Még 1919. február 5.-én ülés volt, amidőn a tanoncotthon elöljárójává 119