Toronyi Zsuzsanna (szerk.): Zsidó közösségek öröksége - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 7. (Budapest, 2010)

Bevezető Források a magyar zsidó kulturális örökségről 1945-1960

Országos Rabbiképző Intézet könyvtárának jelentős része bombatámadás következtében elpusztult, de nem említi a könyvek egy igen jelentős válogatásának háborús elkonfiskálását. Adolf Eichmann vezetésével a könyvtár állományából mennyiségileg és könyvészeti értékét tekintve is jelentős részt kiválogattak, majd Prágába, az ott felállítandó ״Zentralmuseum”-ba küldtek, hogy a kiirtott zsidó nép emlékmúzeumában kaphassanak helyet. A könyveket az 1990-es évek elején visszajuttatták a Rabbiképző Intézet könyvtárának.33

A zsinagógák megőrzésével és védetté nyilvánításával kapcsolatos levelezések bepillantást engednek az épített zsidó örökség háborút követő állapotába, és a megőrzésükkel kapcsolatos küzdelmekbe is. A zsidó örökséget nem tartották magától értetődően védendőnek, ezért a megőrzésükre hivatott szakemberek baráti, szakmai kapcsolatrendszerüket mozgósítva próbálták elérni az épületek megóvását. A mádi zsinagóga megőrzéséhez a műemlékvédelem szakemberei mellett az ortodox hitközségi vezetőséget is meg kellett győzni, de végül a korszak legkiválóbb szobrász-restaurátora, Szakái Ernő végezte el az állagmegóváshoz szükséges munkálatokat. A zsinagógát ennek ellenére sem sikerült helyreállítani, s az 1978-79-ben elvégzett homlokzat-felújítást követően csak 2000-ben kezdődött meg a ma is látható eredményű restaurálás. A mádi zsinagóga érdekében folytatott kiterjedt levelezés mellett szembetűnő a hasonló, jóllehet más szellemiséget képviselő 18. század végén épült bonyhádi zsinagógával kapcsolatos érdeklődés hiánya. Lehetséges, hogy ennek a háttérében az a remény állt, hogy az 1945 után újjáalakult és 1956-ig helyben működő hitközség önmaga is képes lesz a szükséges helyreállítási munkálatokat elvégeztetni. Sajnos nem így történt, az 1795-ben épült négyoszlopos barokk zsinagóga a mai napig romos, jóllehet felújítását helyi civilek kezdeményezték.38 39

A bonyhádi legalább áll, a zsámbéki zsinagóga sorsa viszont nem alakult ilyen szerencsésen. Az óbudaival egyidős zsidó közösség történeti értéke ismert volt már, 1943-ban a fennmaradt történeti iratanyag egy részét a Magyar Zsidó Múzeum dolgozói már összegyűjtötték. 1947-ben felhívták a zsidó közpond vezetés figyelmét a zsi-38 Remete László: Egy visszahozott hadizsákmány. In: Magyar Könyvszemle, 1993. 1. 419-423.

39 Toronyi Zsuzsanna: Zsinagógák a mai Magyarországon. In: Múzeumcafé 4. év£, 16. szám, 2010. április-május. 45-53.

20