Toronyi Zsuzsanna (szerk.): Zsidó közösségek öröksége - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 7. (Budapest, 2010)
Bevezető Források a magyar zsidó kulturális örökségről 1945-1960
nagóga veszélyben lévő értékeire, de figyelmeztetésük ellenére a zsinagógát nem sokkal később lebontották. Az apostagi zsinagóga sorsa szerencsésebben alakult: 1989-ben az első zsinagóga volt, melyet az épület szakrális jellegének fenntartásával újítottak fel. A helyreállítás során az épületből könyvtárat alakítóttak ki, de a frigyszekrény és a bima eredeti állapotában látszik, és a közösség ünnepi eseményeinek is helyet biztosít. A felújítási munkát Europa Nostra kitüntetéssel díjazták. Az ócsai zsinagóga épülete nem maradt meg, de a frigyszekrényt kibontották, és a Magyar Zsidó Múzeumba küldték, ahol kegyeletes megőrzését remélték. A múzeumban a frigyszekrényt összeállították, s egy 1949-ben készített album4'1 tanúsága szerint beépítették a kiállt'tásba. Fülkéjét a korábban Lajta Béla gyűjteményében volt lengyel parokhettel40 41 takarták el, elé pedig egy lengyel zsinagógái hanukkai menórát42 állítottak. Kétoldalról az aradi hitközség hajdani gyertyatartói övezték. A frigyszekrény ma már nem található meg a múzeum gyűjteményében. A fizikai megőrzés mellett - sokszor sajnos helyett — törekedtek a dokumentálásra is, mely nem egy esetben elveszett tárgyakat őrzött meg a közösségi emlékezet számára. A pápai hitközséggel folytatott levelezésben a múzeum kéri a közösség régi, 1813-ban induló hevra kadisa jegyzőkönyvét. A hitközség válaszleveléből kiderül, hogy a jegyzőkönyv 1944-ben elveszett, így ma a dokumentum egyetlen emléke a múzeum dolgozói által az 1930-as években készített fénykép.43 A 17. forrás újból több közösséget érintő felmérés eredménye: Löwinger István és Schmelzer Kornél egy hónapig tartó (1955. augusztus 1—30.) dunántúli tanulmányútjának eredményeit összefoglaló leírás. Az Országos Rabbiképző Intézet igazgatója, Scheiber Sándor a zsidó kultúra megőrzésére irányuló széleskörű tevékenysége részeként megbízható tanítványait a vidéki hitközségek állapotának felmérésére és a megmaradt tárgyak és dokumentumok begyűjtésére küldte el a vidéki hitközségekhez. Scheiber kiterjedt kapcsolatrendszerének és széleskörű ismereteinek köszönhetően számos tárgyat és dokumentumot őrzött meg, kezdetben a Zsidó Múzeum, majd 40 MZSL XXII-IV.64. a képet lásd a 149. oldalon. 41 Parokhet Magyar Zsidó Múzeum 64.1551. 42 Menóra Magyar Zsidó Múzeum 64.1167 43 Naményi-hagyaték, ereded száma 4967. A képet lásd a 133. oldalon. 21
