Toronyi Zsuzsanna (szerk.): Zsidó közösségek öröksége - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 7. (Budapest, 2010)

Bevezető Források a magyar zsidó kulturális örökségről 1945-1960

A nemzetközi kapcsolatrendszere miatt érinthetetlen tudós, Scheibér Sándor maradt az egyeben, aki tanítványaival a vidéket járva őszszegyűjtötte az elnéptelenedett közösségek megmaradt emlékeit. A Scheiber Sándor és Landeszmann György által összegyűjtött iratanyagból nyílt meg 1972-ben a Magyar Zsidó Levéltár az Országos Rabbiképző Intézet épületében, ahol az 1990-es évek elejéig őrizték. Gyűjtési koncepciójuk a legmodernebb elveket követte; a fennmaradt iratok mellett a történeti-kulturális kontextust jelentő egyéb elemeket is összegyűjtötték, így a levéltár állományában több rituális és szertartási tárgy, valamint a neves tudósok bútorai is szerepeltek. Scheiber elősegítette a megmentett értékek tudományos feltárását és publikálását is, hogy tartalmuk megjelenhessen a tudományos kutatások eredményeiben. '1

A források alapján a zsidó örökségkutatás és muzeológia több fontos kérdésének alakulását is tanulmányozhatjuk. Mivel a judaisztika egyik legújabb tudományterületéről van szó, számos olyan probléma merült fel, amelyekre még nem voltak kialakult válaszok, elfogadott tudományos álláspontok. Mi a védendő műemlék? Vallási vagy művészettörténeti szempontok előbbre valóak? A korszakban mindkét szemlélet jelen volt, s a forrásainkban is mindkettővel találkozunk: Teitelbaum Dávid indokai a mádi zsinagóga megóvásának szükségességéről a vallási érveket hangsúlyozzák, míg Naményi Ernő az óbudai zsinagóga művészettörténeti értékét helyezi előtérbe.

Ugyancsak a műemlékvédelmi szempontok elsőbbségét jelzi, hogy a zsámbéki zsinagóga történeti emlékként való megőrzése érdekében lehetségesnek tartották volna azt is, hogy az épületet átadják a helyi református egyháznak. Zsámbékon ez nem történt meg, a zsinagógát lebontották. Ezzel ellentétben a medgyesegyházi imahelyet 1951-ben eladták a helyi református gyülekezetnek.

Ugyanez a kettősség lehet az oka a közösségek muzealizációval kapcsolatos eltérő álláspontjának is. A szakrális tárgyak múzeumba zárásával, tudományos vizsgálatával kapcsolatos ellenérzések a tárgyak lehetséges dokumentálásával mérsékelhetőek. Érdekes adalék ugyanakkor, hogy forrásaink tanúsága szerint több településen a he- 31

31 Vö.: Scheiber Sándor: Zsidó tudományos tennivalók Magyarországon. In: Szolgaságból szabadságba. Az Országos Rabbiképző Intézet Hallgatóinak Ünnepi Kiadványa. Budapest, 1947. 3—7.; Scheiber Sándor: A magyar zsidóság történetének kutatása. In: Évkönyv, MIOK, 1971-1972. 245-257.

17