Toronyi Zsuzsanna (szerk.): Zsidó közösségek öröksége - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 7. (Budapest, 2010)

Bevezető Források a magyar zsidó kulturális örökségről 1945-1960

lyi múzeum dolgozói (Veszprém), vagy a keresztény felekezetek papjai és lelkészei (Szarvas, Orosháza) őrizték meg a tóratekercseket, könyvtárakat és a szertartási tárgyak egy részét.32

Nem egységes még a tárgyak elnevezése sem: mivel a magyarországi tudományosságban csak a tizenkilencedik század legvégén írnak először a zsidó tárgyakról,33 1945-re sem alakult még ki olyan egyértelmű elnevezése a szertartási tárgyaknak, melyek alapján mindenki ugyanarra gondolhatna. Az elnevezések ortográfiái különbségei ezek után természetesnek tűnnek, számunkra pedig már akár jelzésértékű is lehet a kisbetűs/nagybetűs írásmód, s az ebben rejlő tisztelet bizonyos — elsősorban tóráéval kapcsolatos tárgyak — esetében.

Első közölt forrásunk a Múzeumegyesület és a MIOI közös kérdőívére érkezett válaszok gyűjteménye. Nincs adatunk arról, hogy hány hitközségnek küldték el 1945 szeptemberében a kérdőívet, de mindössze 39 hitközségből rendelkezünk a válasszal. A válaszok területi megoszlása egyenetlen, Pest megyéből 11, Békés és Jász-Nagykun- Szolnok megyéből 6-6, Veszprém, Tolna és Fejér megyéből 3-3, Zala és Vas megyékből 2-2, míg Győr-Moson-Sopron, Csongrád és Baranya megyéből egy-egy hitközség reagált a kérdésekre. A válaszok nagyon vegyes képet rajzolnak a zsidó közösségek korabeli helyzetéről. Volt, ahol csak a MIOI stencilezett levelére írták a válaszokat, és ahonnan fejléces papíron, iktatott levélben küldték a választ. A háború után ez lehetett az egyik első megkeresés, ami a központtól, MIOI-tól érkezett, a szarvasi levél iktatószáma pl. 1/1945, ott nyilvánvalóan semmi egyéb előzménye nem volt a levélnek. A levelek között kézzel írt és gépelt darabokat is látunk, aminek ebben az esetben nyilvánvaló forrásértéke van, hiszen ismeretes, hogy az írógépekét a német és a magyar hatóságok egyes helyeken lefoglalták. Ezért forrásaink zöme nem gépelt; ennek tényét mindig jelezzük a források leírásában.

32 Hasonlóan ezekhez Pfeiffer Izsák könyvtárát a monori evangélikus lelkész, Szentjóby Szabó Zoltán őrizte meg. Lásd: Szentjóby Szabó Andor: Egy új egyházközség születése (Monor—Újtelep). Albertirsa, 2005. 39—45.

33 Toronyi Zsuzsanna: Votívkéz és kanalacska. A Történeti Ötvösmű kiállítás (1884. február — május) judaikái. In: Iskolakultúra. Melléklet a Karády Viktor 70. születésnapja tiszteletére rendezett konferencia előadásaiból. 2007. február 114—123.

18