Toronyi Zsuzsanna (szerk.): Zsidó közösségek öröksége - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 7. (Budapest, 2010)

Bevezető Források a magyar zsidó kulturális örökségről 1945-1960

A zsidó tudományok (Wissenschaft des Judentums) ugyanebben az időszakban kiépített intézményrendszere sem mutatott érdeklődést a zsidó kultúra materiális és vizuális elemei iránt, melyek nehezen voltak elemezhetőek a szövegközpontú zsidó hagyomány módszereivel, és beillesztésük az egyre inkább anikonikusnak felfogott hagyományba is problematikus volt.1 E kettős kánonhiány ellenére a huszadik század első évtizedeiben fokozódó érdeklődés mutatkozott a modernizálódó közösségekben elveszni látszó hagyományok iránt, és az ekkoriban alakuló első zsidó múzeumok megkezdték a tárgyi örökség összegyűjtését és dokumentálását.1 2

A zsidó műemlékek, elsősorban zsinagógák szisztematikus felmérésére és védelmére Magyarországon elsőként Pollák Manó építész gondolt. Az 1930-as években kiterjedt kutatásokat folytatott a magyarországi zsinagógaépítészet történetéről készülő monográfiájához.3 Fényképeket, leveleket, alaprajzokat, leírásokat kért a vidéki zsinagógákról, s ahová tudott, személyesen is ellátogatott. A zsinagógák állapotáról, az esetleges felújítások szakszerűtlen voltáról szerzett tapasztalatairól 1935 áprilisában a Múlt és Jövő hasábjain számolt be, és az akkor összeülő Országos Zsidó Kongresszus feladatául jelölte meg egy műemlékvédelmi bizottság létrehozását. Pollák 1937 tavaszán anélkül halt meg, hogy a tervezett bizottság létrejött volna. Munkáját, terveit munkatársai és barátai, a Magyar Zsidó Múzeum Egyesületben együtt dolgozó Grünvald Fülöp, Naményi Ernő, Munkácsi Ernő és Balázs György folytatták, akik 1943-ban hírül adták a Magyar Zsidó Műemlékek Országos Bizottságának megalakulását.4 Terveik között az összeomló régi zsinagógák és pusztuló iratok megmentése és a ״magyar zsidóság országos levéltárának megszer-1 Ennek a folyamatnak részletes elemzését lásd: Margaret Olin: The Nation without Art. Examining Modern Discourses on Jewish Art. University of Nebraska Press, 2001.

2 Erről részletesen lásd: Cohen, Richard I.: Self-Images Through Objects: Toward a Social History of Jewish Art Collecting and Jewish Museums. In: Wertheimer, Jack Ed.: The Uses of Tradition. Jewish Continuity in the Modern Era. New York, Jerusalem: The Jewish Theological Seminary of America, 1992.

3 A könyvet Fürst Aladár nekrológja (Pollák Manó. In: Múlt és Jövő 1937. május, 156.) szetint 80 éves korában, 1934-ben kezdte, s halálának évében, 1937-ben a kézirat kész volt, csak kiadóra várt. Jegyzetei, könyvének kézirata ma a Magyar Zsidó Levéltár gyűjteményében (MZSL XIX.28) vannak, s a szöveget — a mai követelményeknek megfelelő jegyzetapparátussal — tervezzük megjelentetni.

4 Megalakul a Magyar Zsidó Műemlékek Országos Bizottsága. In: A Magyar Zsidók Lapja, 1943. szeptember 23.

9