Haim Genizi - Yehuda Friedländer - Frojimovics Kinga (szerk.): Duschinszky Mihály rákospalotai főrabbi válogatott beszédei - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 6. (Budapest, 2005)
Válogatás Duschinszky Mihály rákospalotai főrabbi beszédeiből A millenáris ünnepség alkalmából elmondott beszéd (1896. május 10.)
VÁLOGATOTT BESZÉDEI cselekedete igazi lelki nagyságra vall. Vajon kellett-e szentelt talaj, hogy Isten hozzájuk betérjen? Bár házukat nem szentelték kizárólagosan az imának és istentiszteletnek, mégis Isten lakott benne, mert a zsidó tiszta családi élet, a zsidó szerénység és boldog megelégedettség hajléka volt, melyet eltöltött a megadás prófétai szelleme. אובא ךילא ךיתלרבו , eljövök hozzád és megáldalak. Isten áldásának közvetlensége, mely a boldog megelégedettségben rejlik, nálunk, az új kor gyermekeinél már csak ritkán található, hisz egyre inkább csökken azon helyek száma, melyekben Isten igéje az Ő nevének emléket szerez. E helyeken ugyanis az ott élőket csak eszmei szempontok vezérlik, nem pedig merő külsőségek, kedélyhangulatok, szenvedélyek és múló érzések kielégítésének vágya. Korunkban nincs hiány nagyszerű templomokban, rikító pompával díszített imaházakban, hisz talán sosem fordítottak még oly nagy összegeket templomok építésére, mint napjainkban. De az istentisztelet sosem volt még oly hivatásszerű, mint a jelenkorban, mikor néhány emberre bízzák a lelkek gondozását, mi pedig minden zsidó apa hivatása volna. Az emberek sok házban akarnak Istennek emléket állítani, csakhogy míg azelőtt minden zsidó ház egy szentély volt, melyben az isteni eszmék hajlékot találtak, melyben a szeretet és jótékonyság müvei állandóan megnemesítették az emberek szívét, addig most sok Istennek szentelt templom van, melyekben csak az emberi gyarlóság nyilatkozik meg. A zsidó imaházakban mindig a bensőséges ájtatosság, a könyörgés és fohász hangja hallatszott. Isten igéjét ájtatos csendben olvasták és hallgatták. Az újkor templomaiban azonban hideg formaságokat, holt, merev imákat honosítottak meg idegen 61
