Haim Genizi - Yehuda Friedländer - Frojimovics Kinga (szerk.): Duschinszky Mihály rákospalotai főrabbi válogatott beszédei - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 6. (Budapest, 2005)
Bevezető - Yehuda Friedländer - Horváth Rita: A könyv és a kard kora
A KÖNYV ÉS A KARD KORA megfelelően, ahogy a főrabbi feladatát a rákospalotai rabbiállás elfoglalása alkalmából elmondott beszédében definiálta: a rabbi a hitközség vallási és erkölcsi életének őre.16 Az állami ünnepeken, főleg március 15-e megünneplésére írt beszédeiben azonban híveit nem csak mint zsidókat, hanem elsősorban mint a magyar nemzet tagjait, mint magyarokat szólította meg. A Monarchia korában nem volt diszkrepancia a két fogalom közt: az erkölcsi és vallási szabályok betartása egyszerre tett valakit jobb emberré, jobb zsidóvá és jobb magyarrá. A két világháború között azonban ezek a fogalmak elcsúsztak egymástól, s az egész korszakon át egyre erősödő faji alapú antiszemita propaganda szerint egy zsidót semmi sem tehetett jobb magyarrá. Ennek következtében Duschinszky főrabbi késői állami ünnepeken elmondott beszédei nem elsősorban a zsidósághoz szóltak, hanem kiáltványok voltak a magyar nemzethez, hogy változtasson tragikus és veszélyes kirekesztő politikáján. Ezért értelmezte újra a nemzet legfontosabb nacionalista irodalmi hagyományát. Az, hogy mennyire két közönségnek szólnak a főrabbi zsidó ünnepeken és állami ünnepeken az 1930-as években elmondott beszédei jól látszik azon a beszéden, melyet Duschinszky főrabbi egyszerre írt Purim és március 15-e megünneplésére. Bár a szöveg ötvözni próbálja a kétfajta mondanivalót, a március 15-éről szóló bekezdések és a purimi Id. a jelen kötetben: p. 122. 16 A rabbi állása elfoglalása alkalmából elmondott beszédet (1898) Id. a jelen kötetben: pp. 41 -49. Duschinszky főrabbi nagyon sokszor szólt külön az asszonyokhoz, akiknek szerinte kiemelt szerepük van a vallásosság és az erkölcsösség megőrzésében. 23
