Frojimovics Kinga - Molnár Judit (szerk.): Gettómagyarország, 1944: a Központi Zsidó Tanács iratai - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 5. (Budapest, 2002)
Molnár Judit: A Magyar Zsidók Központi Tanácsának megalakulása, működése (1944. március 20-július 7.)
Molnár Judit A Magyar Zsidók Központi Tanácsának megalakulása, működése1 (1944. március 20 -július 7.) Az elmúlt években a magyarországi vidéki és fővárosi levéltárakban végzett kutatómunkám során számos dokumentumot találtam a Magyarországon megalakult zsidó tanácsokra vonatkozóan. Jelen tanulmányban eddigi kutatásaimnak csak tőredékét tudom feldolgozni: azt a korszakot, amikor 1944. március 19-e után Magyarországon megalakult a Központi Zsidó Tanács, megszervezték az országban a zsidó tanácsokat, és ezek a tanácsok felvették a kapcsolatot a magyar hatóságokkai. Munkácsi Ernő, a pesti neológ hitközség főtitkára visszaemlékezésében négy korszakra osztja a Zsidó Tanács működését:2 1. ) 1944. március 20-tól kb. május 1-ig, 2. ) május 1-től (a Magyarországi Zsidók Szövetségének megalakulásától) — kb. július 7-ig (a budapesti zsidók deportálásának első tervezett időpontjáig), 3. ) július 7-től október 15-ig, 4. ) október 15-től (a nyilas hatalomátvételtől) — a budapesti zsidók felszabadulásáig. A tanulmány az első két szakasszal foglalkozik. Annak a szűk négy hónapnak a történetével, amikor kb. 430.000 zsidónak minősített magyar állampolgárt, az akkori Magyarország zsidóságát a budapestiek és munkaszolgálatosok kivételével deportáltak. Kb. 15.000 fő kivételével valamennyiüket Auschwitzba vitték.3 1 Az 1999. április 28-án a The International Center for Holocaust Studics-ban a Yad Vashcmbcn elhangzott előadás szerkesztett változata. Bővített változata megjelent a Yad Vashem Studies XXX. Kötetében: 2002., 93-123. 0. 2 Munkácsi Ernő: Hogyan történt? Adatok és okmányok a magyar zsidóság tragédiájához. (továbbiakban: Munkácsi) Renaissance K., Budapest, 1947. 59. o. 3 1944. június 25-28. között öt szerelvény (egy Szolnokról, kettő Debrecenből, kettő Szegedről) nem Kassán keresztül hagyta cl az országot Auschwitz végcéllal, hanem nyugati irányban Strasshof felé irányították azokat. Ezen vagonok utasainak többsége túlélte a deportálást. Bővebben lásd Molnár Judit: Embermentes vagy árulás? A Kasztner-akció szegedi vonatkozásai, in: Molnár Judit: Csendőrök, hivatalnokok, zsidók. Válogatott tanulmányok a magyar holokauszt történetéből, (továbbiakban: Molnár: Csendőrök) Szegedi Zsidó Hitközség, Szeged, 2000. 183-197.0. 19
