Frojimovics Kinga - Molnár Judit (szerk.): Gettómagyarország, 1944: a Központi Zsidó Tanács iratai - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 5. (Budapest, 2002)
Molnár Judit: A Magyar Zsidók Központi Tanácsának megalakulása, működése (1944. március 20-július 7.)
A német véderő fegyveres alakulataival egy időben Budapestre érkezett az RSHA (Birodalmi Biztonsági Főhivatal) IV. B. 4. osztályának két képviselője: Krumey és Wisliceny, majd néhány nap múlva Eichmann azzal a határozott céllal, hogy az Endlösungot végrehajtsák Magyarországon is. A mindössze 200-300 embérből álló kommandónak4 feltétlen szüksége volt a zsidótlanítási akcióban a magyár közigazgatás, rendőrség, csendőrség aktív közreműködésére. Horthy kormányzó a helyén maradt, aláírása ott volt a miniszteri, államtitkári kinevezéseken. így a helyi közigazgatás számára a kontinuitás látszata fennmaradt. Ugyanakkor a zsidórendeletekre vonatkozólag a kormányzó szabad kezet adott az új kormánynak.5 Az Eichmann-kommandó tisztjei nem akarták, hogy a zsidók körében pánik törjön ki. Már az első napon, március 19-én megjelentek a pesti izraelita hitközség székházában (Síp. u. 12.). Másnap kiadták az utasítást: meg kell alakítani a Magyar Zsidók Központi Tanácsát”.6 A következő napra a hitközség vezetői készítsenek kimutatást a hitközség felépítéséről, szerveiről, vagyonáról, egyesületeiről stb. Ugyanakkor az istentiszteletek rendjében ne legyen semmi fennakadás, a rabbik nyugtassák meg híveiket. Mivel a hitközség vezetői a magyar hatóságoktól — érdeklődésükre, hogy mit tegyenek — azt a választ kapták, hogy ״Amit a németek kivánnak, teljesíteni kell”7, megalakították Stem Samu, a pesti neológ hitközség elnöke vezetésével a nyolc tagú Zsidó Tanácsot.8 A tanácsnak öt tagja a neológ hitközséghez tartozott, kettő az ortodox hitközséghez és egy a cionista szervezetet képviselte. 4 Freudiger Fülöp, a Budapesti Autonóm Ortodox Izraelita Hitközség elnöke, majd a Zsidó Tanács tagja visszaemlékezése szerint csak 150 tagú volt az Eichmann-kommandó.: [Freudiger Fülöp]: Beszámoló a Magyarországon 1944. március 19. és augusztus 10. között lejátszódott eseményékről. [1944 október] A szöveget közli magyarul: Schmidt Mária: Kollaboráció vagy kooperáció? A budapesti Zsidó Tanács, (továbbiakban: Kollaboráció) Minerva K., Bp., 1990. 285. o. 5 Magyar Országos Levéltár (továbbiakban: OL), K 27, minisztertanácsi jegyzőkönyvek, 1944. március 22. 6 A Gestapo első parancsait tartalmazó jelenléti ív szövegét közli: Vádirat a nácizmus ellen. Dokumentunok a magyarországi zsidóüldözés történetéhez. 1. kötet (továbbiakban: Vádirat 1.) szerk.: Bcnoschofsky Ilona - Karsai Elek, MIOK, Bp., 1958. 25-28. o. Lásd még: Munkácsi, 14-17. old.; Kollaboráció, 255-256. o.; Stem Samu: Versenyfutás az idővel! (A Zsidó Tanács működése a német megszállás és a nyilas uralom idején.) [1945], Közli :Kollaboráció, 57-60. o. További adalék található Kahan Nison visszaemlékezésében. Lásd Molnár Judit: A Zsidó Tanács megalakulása - cionista szemmel. (Dr. Kahan Nison visszaemlékezése), in: Molnár: Csendőrök, 157—181. o. 7 Munkácsi, 15. o. Munkácsi állítását Kahan Nison megerősíti. Lásd Molnár: Csendőrök, 179. o. 8 Lásd 6. jegyzet. 20
