Frojimovics Kinga - Schweitzer Gábor (szerk.): Adalékok Büchler Sándor és Kohn Sámuel történetírói munkásságához. A magyarországi zsidóság történetíróinak emlékezete, avagy Egy kézirat legendája - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 2. (Budapest, 1997)
Büchler Sándor A zsidók története Magyarországon. A mohácsi vésztől a szabadságharcig
szerencsésen kijutott a városból, ahol vagyonát két-három ember a sziklák közé rejtette el. Szerajevóba menekült, melynek zsidó gyülekezete papjának választotta. Eleinte a zsidók nem vettek részt a védelmi munkában, a török megelégedett, ha a zsidó pénzt ad. De midőn elmaradt a szultán segédhada, melytől az ostromlottak felmentésüket remélték, a zsidók maguk is hozzáláttak a támadás visszaveréséhez. A Szent János apostol és evangélista templom tornyáról ágyúval lövöldöztek a császáriakra, kikben nagy kárt tettek. A július 27-iki nagy ostromnál égő szurokkoszorúkat hajigáltak a támadókra, a törökkel vállvetve nyomták vissza a császáriakat, pénzajándékkal tüzelték kitartásra a törököt. Naponkint, a szombatot kivéve, húsz zsidó, kikre a sor jutott, lőport és ágyúgolyót, fát, vizet, köveket hordogatott a várkatonák kezéhez. Török szökevények beszélték a császári táborban, hogy a polgárok mellett a zsidók tanúsítják a legmakacsabb ellentállást. És bár el vannak szánva, hogy előbb mindannyian meghalnak, a bátorság még nem elegendő a lehetetlenségek legyőzésére — írta a budai ostrom egyik olasz tudósítója. A török vitéz magatartása gyöngének bizonyult a császáriak túlnyomó, rendezett hadserege ellenében. Az elkeseredett mérkőzést szeptember 2-ika fejezte be. Délután 3 órakor a Kis-Svábhegyen hat ágyúlövés adott jelt a végső támadásra. Rövid, véres ostrom után a brandenburgiak a Felsőváros zsidó-utcájában teremnek, ahol az utolsó budai pasa, Abdurrahman kitartásra buzdítja katonáit. Az öreg parancsnok hófehér szakállát csakhamar pirosra festi a saját vére. A zsidók futásnak erednek. A falakról leugrálnak, de a mélységben meggyilkoltatnak. Körülbelül négyszázan a vízi rondellánál vagyonukkal s családjaikkal hajókon akarnak menekülni. Pest alatt azonban a hajdúk megfojtották őket, s kincseiket elszedték;156 sokan a vérszomjas katonák elől a Duna habjai közé vetik magukat. Mintegy százan a zsinagógába tódultak, ahol németül kértek kegyelmet Schöning János Aámtól, a brandenburgiak tábornokától. Az egyik ezer, más tízezer, huszonötezer tallért ígért életéért, némelyik a város falainak felépítésére ajánlkozott, ha családja kegyelmet kap. Egy spanyol tudósítás szerint a budai zsidók német emlékiratot nyújtottak át Schöningnek, melyben hivatkozva a zsidóknak elismert alattvalói hűségére, kérik, hogy Budán maradhassanak s vallásukat szabadon gyakorolhassák. A tábornok megígérte, hogy nem esik életüknek bántódása, ha hetvenezer forint váltságdíjat fizetnek, melynek felét magának akarta megtartani, a többit pedig a lothringeni herceg és a vezérkar tagjai közt akarta felosztani. A váltságösszegért, míg a török birodalom és más országok zsidóitól egybegyűl, a prágai és más városokból való zsidók kezeskedtek. A megmenekült zsidók közül a leggazdagabbakat a tábornok 156 Századok 1912. 520. 68
