Frojimovics Kinga - Schweitzer Gábor (szerk.): Adalékok Büchler Sándor és Kohn Sámuel történetírói munkásságához. A magyarországi zsidóság történetíróinak emlékezete, avagy Egy kézirat legendája - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 2. (Budapest, 1997)
Büchler Sándor A zsidók története Magyarországon. A mohácsi vésztől a szabadságharcig
ostrom kudarccal végződött és megtorlásul a királyi területeken tartózkodó zsidók kiűzését javasolták. A király azonban más nézeten volt, sőt elismeréssel adózott nekik, mivel hűek maradtak a törökhöz. Nem kétlem, — úgy szólt — hogy a mi zsidó alattvalóink, ha ideje elkövetkeznék, értünk szintén hűségesen harcolnának. A felszabadító sereg, mely üres kézzel hagyta oda a várat, nemsokára ismét megjelent Buda megvívására. A városba szorult zsidókra szomorú napok következtek ekkor. A rettegés az ellenségtől és az éhség egyformán gyötörte őket. Oly éhség uralkodott a városban, hogy a nép a döglött lovakat nyersen is megette és a csontokat megrágta. A kereskedelem élénksége megszűnt, a zsidókhoz beköltözött a nyomor. A hitközség, hogy valamiképpen segítsen magán, elküldte Budáról szegényeinek egy részét. Az izgatottság nemsokára a vagyonosokat is arra bírta, hogy kezükbe vegyék a vándorbotot. Akinek háza, földje, üzlete volt, elhagyva szülővárosát, Székesfehérvárra vitte ingóságait, vagy a külföldre. A városban csak kevés nyomorult maradt, kiknek számát a mirigyhalál apasztotta. A Fehérvárra menekültekre nyugalom helyett testi-lelki kín várakozott. A császáriak hadserege 1601. szeptember 9-én Székesfehérvár alá szállt, mely tizennégy nap múlva a törökök minden erőlködése és védekezése ellenére az ostromlók kézébe került. A császáriak a zsidók közül sokat agyonvertek, vagyonukat zsákmányul vették. Huszonkét zsidót, kiket váltságdíj ígérete mentett meg a haláltól, a győzők foglyul ejtve, mindenükből kifosztva, Bécsig hurcoltak. A szerencsétlenek panasza bejárta Német-, Olasz-, Törökország ghettóit, ahonnan hűségesen küldték nekik az adományokat a kiszabadításra. A hosszú háborút a kimerült harcoló felek megunván, nyugalom után epedtek, III. Mohamed szultán nevében a békealkudozást már 1600-ban néhány szalonikii zsidó akarta a császárral megkezdeni, de Rudolf elfogatta őket és szégyenszemre Bécs utcáit hagyta velük tisztogatni. Rosszabbul járt Nehemiás, a dúsgazdag Hosea budai vámbérlő veje, kit a török, mivel németül is jól beszélt, Váradra Ferdinánd kir. herceghez és Herbersteinhoz levelekkel küldött. Váradról el akarván szökni, az éjjeli őrök, abban a hitben, hogy kémmel van dolguk, annyira megsebezték, hogy néhány nap múlva meghalt. Figyelmet lekötő jelenség a tizenhatodik században, hogy mialatt a kicsiny számú magyar zsidóság nyomorogva tengette életét, vallásának szelleme és ami ennek forrása: a szent írás, nemesek és parasztok sorában fölötte nagy méltánylásban részesült és ezen rokonszenv fejti ki csíráját a zsidósággal a XIX. században teljesen összenőtt szombatos felekezetitek. A reformáció szellemi forradalmának köszönte a biblia a múlthoz képest fokozottabb népszerűségre való jutását a keresztények körében. A hitújító mozgalom54
