Frojimovics Kinga - Schweitzer Gábor (szerk.): Adalékok Büchler Sándor és Kohn Sámuel történetírói munkásságához. A magyarországi zsidóság történetíróinak emlékezete, avagy Egy kézirat legendája - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 2. (Budapest, 1997)
Büchler Sándor A zsidók története Magyarországon. A mohácsi vésztől a szabadságharcig
Nemcsak a város, maga az országgyűlés is rokonszenvezett ez időtájban a zsidókkal. A Rudolf király alatt 1578-ban Pozsonyban tartott országgyűlés kimondta, hogy a háztulajdonos zsidók és anabaptisták, kik igen kevesen vannak Magyarországon, az adós és közterheket kétszeresen viseljék, hogy mielőbb kivándoroljanak.1 7 Az 1593. országgyűlés 4. törvénycikkelye megállapítja, hogy: az oláhokat, rácokát, ruthéneket és azokat a molnárokat, akiknek a folyóvizeken saját jobbágymaiműk van, úgyszintén a zsidókat és anabaptistákat, adózásra kell szorítani. Úgy, hogy az oláhok, rácok, ruthének és a molnárok, a jobbágyok módjára, a zsidók és az anabaptisták fejenként adózzanak; és pedig az anabaptisták lejenként tizenkét dinárt, a zsidók húsz dinárt fizessenek. Az 1595. országgyűlés 10. törvénycikkely intézkedése, hogy az anabaptisták és a zsidók személyükre nézve minden hónapban egyenként ötven dinárt fizessenek. Az 1596-iki országgyűlés tizedik és az 1598. országgyűlés tizenötödik törvényeikkelye, mely ismét a zsidók megadóztatásáról szól, az adójuk nagyságát nem nevezte 128 meg. Az ország kevésszámú zsidóságára kivetett adó a török ellen folytatott háborúra volt szükséges,126 127 128 129 mely sok keserűséget hozott a budai hitközségre. Ahogy a császári seregek visszavették Győrt, hol a XVI. században zsidó utca létezett, 1598. október 4-én megszállták Budát, melynek zsidó városában nagy vérfürdőt készítettek. A császáriak vállalata azonban, hogy Budát felszabadítsák, meddő maradt, amihez némileg a zsidók is hozzájárultak, mert amint a héber krónika állítja: ״a császár hadai ellen nagy hatalommal és erős kézzel harcoltak.” életük s vagyonukért, mely az ostromlók győzelme esetén nem számíthatott volna irgalomra. A törökkel tartó budai zsidók ellenállása csaknem végzetes bajt hozott a be nem hódolt területeken lakó zsidókra. Rudolf király előtt a zsidókat okozták, amiért az 126 Jóna halálára vonatkozik az agunoh nafsi vehinnohém maonoh kezdetű kesergőének, dr. Salfeld. Das Martyrologium des Nürnberger Memorhuches, 24. 154. 127 Judaei tamen et anabaptistáé, proprias domus hallentes (qui in Hungária paucissimi sunt) quo citius emigrant; ad solvendam dicum et alia oneru subeunda in duplo cogantur. Magyar Törvénytár millieniumi kiadás. 128 Szintúgy az 1647-iki országgyűlés 26. t.-c. 129 A cseh rendelet 1570-ben a császárnak tett előterjesztésükben azt javasolták, hogy minden húsz éven alul levő zsidó személy egy és az idősebb férfiak és nők két arannyal járuljanak a török háború költségeihez. Gottlieb Bondy-Franz Dworsky. Zur Geschichte der Juden in Böhmen, Mähren und Schlesien. I. 527. 53
