Horváth Rita: A magyarországi zsidók Deportáltakat Gondozó Országos Bizottsága (DEGOB) története - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 1. (1997)

I. fejezet A magyarországi zsidóság segélyezésének megindulása a Holocaustot követően. (A Magyarországi Zsidók Deportáltakat Gondozó Országos Bizottsága [DEGOB] létrejötte)

Amikor a háború után a magyarországi hitközségek és ezzel párhuzamosan a zsidóság hazai intézményei kezdtek talpraállni, szinte azonnal megindult a küzdelem azért, hogy a nemzetközi szervezetek segélykereteit ők oszthassák szét, azaz ők határozzák meg, hogy az újjáépítés terén mely feladatok az elsődlegesek. S természetesen a különböző vallási irányzatokhoz tartozó, illetve különböző ideológiai alapokon álló szervezetek más és más feladatokat tartottak kiemelkedő fontosságúaknak. Ez a küzdelem azért is válhatott igen erőteljessé, mert a finanszírozást továbbra is magukra vállaló nemzetközi segélyszervezetek is több évtizedes tevékenységük során kikristályosodott segélyezési koncepcióval rendelkeztek. Például a Joint a hitközségi keretek között élő zsidóság támogatását tartotta elsődleges feladatának, mégpedig a hitközségi élet újraszervezése és megindítása útján.27 28 Ezzel szemben például a Cionista Szövetség elsősorban különböző ipari üzemeket és mezőgazdasági mintagazdaságokat akart létesíteni, ezek kiépítését és fenntartását helyezte előtérbe, egyrészt a Palesztinába való kivándorlás elősegítése céljából, másrészt pedig a Magyarországon maradó zsidóság foglalkozás szerkezetének ,,egészségesebbé tétele” miatt.29

Ez a küzdelem a történeti kutatás számára különösen nehezen átláthatóvá teszi a különböző intézmények segélyezéssel kapcsolatos feladatköreinek, valamint tényleges tevékenységi területeinek tisztázását. Hiszen a feladatok egy része, mégpedig a legsürgősebb feladatok, úgyis mint élelem-, ruha- és pénzsegély, a deportáltak hazahozása stb. természetszerűleg minden szervezet feladatai között nagy súlylyal szerepeltek.

A pénzügyi hátteret biztosító szervezetek két megoldást választhattak. Vagy annak a magyarországi szervezetnek bocsátották rendelkezésére az anyagi eszközöket, amelyik olyan feladatot kívánt ellátni, amely az adott nemzetközi szervezet (pl. a Joint) vezetőségének tetszését is elnyerte, vagy pedig saját kebelén belül hozott létre egy olyan részleget, amelynek feladatköre más szervezet célkitűzései között szerepelt. Ily módon tehát legalább két szervezet működött, amelynek célkitűzései legalábbis részben egyeztek.

és hosszú évekig vezetője volt a Magyar Zsidók Világszövetségének. (Braham II. 458., 478- 479.)

27 Braham II. 458.

28 Szabó A. Ferenc pl. úgy véli, hogy a Joint azért kívánta elsősorban a vidéki zsidóság támogatását, mert ״hitében szilárdabb maradt, mint a pesti zsidók”. (Szabó 63.)

29 Szabó 66.

12