Horváth Rita: A magyarországi zsidók Deportáltakat Gondozó Országos Bizottsága (DEGOB) története - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 1. (1997)

I. fejezet A magyarországi zsidóság segélyezésének megindulása a Holocaustot követően. (A Magyarországi Zsidók Deportáltakat Gondozó Országos Bizottsága [DEGOB] létrejötte)

Az első megoldásra jó példa, hogy a Joint a DEGOB-on, ill. az OZsSB-on keresztül ruha-, élelem- és pénzsegélyben részesítette a rászoruló, deportálásból viszszatért, testileg és lelkileg összetört embereket, s különleges házassági-, illetve családalapítási-, terhességi- és szülési segélyeket osztott ki.30 A másik módszerre pedig jellemző példa, hogy a Joint a mezőgazdasági és ipari üzemhálózat létrehozását nem közvetlenül a cionista szervezeteken keresztül valósította meg, hanem munka- és üzemszervezőcsoportot hozott létre. E csoport célkitűzése a munkaképes zsidók munkábaállítása kollektív ipari és mezőgazdasági üzemekben, zsidó magánüzemek indítása szakkiképzés céljából, valamint segítségnyújtás egyéni egzisztenciák teremtéséhez (például munkaeszközvásárlás útján) volt.31

A helyzet tisztázatlanságát még tovább fokozza, hogy a különböző segélyszervezetek vezetői és munkatársai sok esetben egyszerre több szervezet munkájában is résztvettek. Erre legjobb példa a már fennt is megemlített Dr. Görög Frigyes, aki egyszerre töltötte be a Vöröskereszt A Osztálya, a magyarországi Joint és az OZsSB elnöki tisztét.

A háború után újjáalakuló vagy újonnan létrejövő országos hatáskörű zsidó intézmények és szervezetek egymáshoz való viszonyának meghatározása és hatáskörük pontos leírása terén tehát óriási bizonytalanság uralkodik a történeti szakirodalomban. Az ezzel a témával legutóbb foglalkozó Stark Tamás is a következő megállapítást teszi: ״Áttekinteni is nehéz azokat a szervezeteket, amelyek a felszabadulás után léptek színre és a zsidóság sorsával foglalkoztak, eligazodni köztük pedig már-már lehetetlen.”32

A bizonytalanság egyik oka az, hogy maga a helyzet volt, már a kortársak számára is szinte áttekinthetetlenül zavaros. Ennek egyik jellemző példája Dr. Pásztor Józsefnek, a DEGOB titkárának33 1945. szeptember 14-én kelt levele,34 amelyben

30 E segélyek tételes bontásban szerepelnek egyrészt a Deportáltakat Gondozó Országos Bizottság és az Országos Zsidó Segítő Bizottság budapesti Segélyezési Osztályának munkájáról szóló jelentés-ben (MZsL L.4./6. Pásztor József hagyatéka / P. J. iratai), másrészt a Joint dokumentumai között (Magyar Országos Levéltár Jelenkortörténeti Gyűjtemény |a továbbiakban: MOL-JKTGYJ XXVI M 2, American Joint anyaga, 1. doboz).

31 Szabó 66.

32 Stark 48.

33 A DEGOB személyzeti névsora: I. Havi fizetéses alkalmazottak, p. 1. (M&L 11/4. Segélyszervezetek. OZsSB iratai 1945-1949.)

Pásztor a háború alatt a Magyar Izraeliták Pártfogó Irodájának (MIPI) főtitkára volt. (Braham II. 99.) A MIPI közvetlen elődje a Pesti Izraeliták Pártfogó Irodája (PIPI) 1938. februárjában alakult, s novemberig a Pesti Izr. Hitközség és a Chevra Kadisa (a temetkezés ügyeivel fog13