A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 5. (Budapest, 2011)
Az MFLSZ története (Szögi László - Molnár László - Zsidi Vilmos)
szaklevéltár alakult a Miskolci Egyetemen, majd 1983-ban ugyanezt a rangot kapta meg a régóta létező ELTE Levéltára, 1984-ben pedig a Soproni Egyetemen jött létre miniszteri jóváhagyással egyetemi levéltár. A hetvenes évek második felében és a nyolcvanas években több más egyetemen is újabb levéltárrendezési munkák kezdődtek, amelyek eredményeként 1986- ban az Állatorvostudományi Egyetem, 1987-ben pedig a keszthelyi Agrár- tudományi Egyetem és a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem gyűjteménye kapta meg a szaklevéltári jogállást. A hazai egyetemi levéltárak alapításához szorosan kapcsolódott az 1986 áprilisában a Nemzetközi Egyetemtörténeti Bizottság Magyar Nemzeti Bizottsága által szervezett Az egyetemi levéltárak című tanácskozás, amelyen hazai szakemberek mellett a grazi és a salzburgi egyetemek levéltárainak vezetői is előadást tartottak. A korreferátumok kötetben is megjelentek: Az egyetemi levéltárak. (Magyar Könyvtárosok Egyesülete Levéltári Szekció - Nemzetközi Egyetemtörténeti Bizottság Magyar Nemzeti Bizottsága -Új Magyar Központi Levéltár). Szerk.: Dóka Klára. Budapest, 1986.) Alapítási hullám, szakmai szövetség A rendszerváltás előtt tehát hivatalosan hat egyetemi levéltár létezett Magyarországon, de számos intézményben már egy-két évtizede folytak olyan szakmai munkák, amelyek megkönnyítették a további levéltáralapításokat. Ennek következtében nem meglepő, hogy 1993 elején egyszerre négy új egyetemi szaklevéltár kapott működési engedélyt: a fővárosban a Budapesti Műszaki Egyetem, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, valamint a Gödöllői Agrártudományi Egyetem. Miután az említett 10 egyetemi levéltár közül 8 Budapest tágabb régiójában működött, s az itteni egyetemek története a múltban oly sokszor szervezetileg is összekapcsolódott, értelemszerűen adódott a gondolat, hogy a levéltárak, és a régió többi felsőoktatási intézményének ilyen irányú tevékenységét össze kellene hangolni, s a nehéz gazdasági viszonyok között a meglévő erőket és képességeket jobban kellene kihasználni. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium Felsőoktatási, ill. Közgyűjteményi Főosztályai e tényezőket figyelembe véve 1992 nyarán javasolták a budapesti régió felsőoktatási intézményeinek egy levéltári szövetség létrehozását. Szó sem volt központosításról, az iratanyag keletkezési helyéről történő elszállításról, ami nemcsak az intézmények autonómiáját sértette volna, de a már említett tudományos és kutató érdekeknek is ellentmondott volna. A régió intézményei döntő többségükben kedvezően reagáltak 10