A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 5. (Budapest, 2011)
Az MFLSZ története (Szögi László - Molnár László - Zsidi Vilmos)
a javaslatra, és 1992 őszén a leendő szövetség központjának fogadták el a legrégibb, folyamatosan működő hazai egyetem az Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárát. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium által előkészített tárgyalások után, 1993. április és május hónapokban valamennyi, a budapesti agglomerációhoz tartozó egyetem és főiskola tanácsa megtárgyalta a „Budapest- Gödöllői Egyetemi és Főiskolai Levéltári Szövetség” létesítésének tervét, és határozatot hozott. A 24 egyetem és főiskola közül 21 felsőoktatási intézmény döntött a Szövetségbe való belépés mellett. Három intézmény jelezte azt, hogy egyetért a Szövetség céljaival, de egyelőre nem kíván annak tagja lenni. A csatlakozott szaklevéltárakban összesen 12-13 fő dolgozott, akiknek fele szakirányú egyetemi diplomával, történelem vagy levéltár szakos végzettséggel rendelkezett. A Szövetség szakmai tevékenységét elsősorban erre a szükebb szakértői csoportra kívántuk alapozni, amely a társult intézményekben közösen tevékenykedve, jelentős levéltári feladatok ellátására képes. A kidolgozott szabályzat szerint a Szövetség a „régióhoz tartozó és a Szövetséghez önkéntesen csatlakozó egyetemek és főiskolák levéltárainak és központi irattárainak szaklevéltári hálózataként működő szervezete”, amely „nem önálló jogi személy, feladatait a csatlakozott intézmények megbízása és átruházott hatáskörük alapján végzi”. A Szövetség más feladatokat oldott meg olyan tagintézmények esetében, amelyekben már működik szaklevéltár, és másokat ott, ahol ilyen archívum nem alakult meg. Az együttműködés konkrét formájáról az érintett egyetemek és főiskolák egyedi megállapodást is kötöttek a Szövetséggel, amely kölcsönösen rögzítette a vállalt feladatokat és kötelezettségeket. A Szövetség a tagegyetemek könyvtáraival megállapodásokat írt alá, amelyben a Szövetség elsősorban rendezési munkák végzését vállalta, az intézmények pedig az elkészült segédletek, forráskiadványok megjelentetését, publikálását. A kilencvenes évek közepétől a munkálatok eredménye is megmutatkozott és lényegében évente egy új egyetemi szaklevéltár jött létre, 1995-ben a Magyar Képzőművészeti Főiskolán /Egyetemen/, 1997- ben a Magyar Testnevelési Egyetemen, 1998-ban a Magyar Iparművészeti Főiskolán /Egyetemen/ és 1999-ben a Veszprémi Egyetemen. A Szövetség Levéltári Tanácsa 1996 novemberében tartott ülésén módosította alapszabályát és működését ki kívánta terjeszteni az egész országra. Ezt a szándékot jelezte a hivatalos elnevezés megváltoztatása. 1996-ban alakult meg a Magyar Egyetemi és Főiskolai Levéltári Szövetség, amelynek munkájába ettől kezdve a vidéki egyetemek és főiskolák levéltárai, ill. egyetemtörténeti gyűjteményei is bekapcsolódtak. 11