A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 5. (Budapest, 2011)
Az MFLSZ története (Szögi László - Molnár László - Zsidi Vilmos)
rások és képek segítségével felidéző könyv közreadásával. 2006-ban kezdődött és folyamatban van a hazai felsőoktatási intézményeinek képesítő és doktori okleveleit elektronikus formában összegyűjtő kutatás. Ennek egyik első eredménye a 100 db oklevelet tartalmazó CD elkészítése volt. Korábbi kezdeményezések, gyűjtések és munkák alapján, és azok összefogásával a közeljövőben megkezdjük a magyar felsőoktatási intézmények anyakönyveinek adatbázisba rendezését, illetve digitalizálását. A módszertani kérdések tisztázása - NKA-pályázat keretei között - jelenleg is folyik. Az egyesületi tagok, valamint a levéltárfenntartók sokoldalú és folyamatos tájékoztatását szolgálja a 2007-től megjelenő MFLSZ Hírlevél című időszaki elektronikus kiadvány. Tágabb érdeklődő kört szólít meg 2004-től az egyesületi honlap ( www.mflsz.hu ), amelyen angol és német nyelvű tartalmak is találhatók. A közönségkapcsolatot erősíti a Múzeumok Majálisa, valamint a könyvhéthez kapcsolódó rendezvényeken történő részvétel (pl. a Ráday Könyvünnepen 2008-ban). Folyamatosan bővítjük és fejlesztjük kapcsolatainkat a magyarországi levéltáros szakmai szervezetekkel: a Magyar Fevéltárosok Egyesületével, a Magyar Egyházi Levéltárosok Egyesületével, továbbá a közelmúltban alakult Fiatal Levéltárosok Egyesületével. A sikeres működés egyik fontos ismérve a taglétszám alakulása. Ez a 2002. évi 39-es létszámról kilenc év alatt 60-ra emelkedett. A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség súlyának és jelentőségének megfelelően akarja kivenni részét a hazai levéltári munkából, s az Európai Uniós tagság nyújtotta lehetőségekkel is bátrabban szeretne élni a jövőben. A kör tágulása Jelenleg elmondhatjuk, hogy a Magyarországon létrejött 17 egyetemi levéltár1, amely együttesen 7250 folyóméter történeti értékű iratanyagot őriz, szerves részévé vált a magyar levéltári hálózatnak. A felsőoktatás 2000-ben bekövetkezett integrációja után e levéltárak 12 egyetemhez tartoznak, tehát több helyen fontos feladat az új szervezeti keretekhez való igazodás. Az egyetemi levéltárak kilencvenes évekre jellemző nagyarányú extenzív fejlődése lezárult. Az új alapításokra a működési feltételeket érintő előírások megszigorodása sem nyújt már olyan lehetőséget, mint korábban. Ezzel szemben a 2000 óta eltelt időszakban jelentős minősé1 Ebbe nem számoltuk bele az egyesületi tagsággal bíró két egyházi gyűjteményt. 16
