A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 5. (Budapest, 2011)

Az MFLSZ története (Szögi László - Molnár László - Zsidi Vilmos)

lünk ellenőrzött módon olyan rendezésre került már sor, melynek eredményeként a kutatók valóban jól feldolgozott állapotban használhatják a levéltárba került iratanyagot. Emellett arra is törekedtünk, hogy valamennyi szaklevéltári jogállást elért egyetemi és főiskolai gyűjteményt bemutathassunk. E rendezési munkák 1997-ben értek el arra a pontra, hogy a levéltárak valós adatokat tartalmazó fond- és állagjegyzékeit közölhettük. Ennek megfelelően a kötet első részében 13 magyar felsőoktatási intézmény levéltárát mutattuk be. Közülük egy, a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola még nem nyerte el a szaklevéltári jogállást, de az anyag általunk végzett rendezettsége a többi levéltáréval azonos. A 12 szaklevéltár közül négy vidéki; Gödöllő, Keszthely, Miskolc, Sopron. Ezen intézmények közül a Miskolci Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem levéltáraiban a többi egyetemétől csupán annyiban tér el a rendezés struktúrája, hogy a fondfőcsoportok alkalmazására is sor került, míg ezt az alapegységet a többi egyetemi levéltár nem használja. Mindez azonban a rendezettség és kutathatóság színvonalát egyáltalán nem befolyásolja. A civil és világi felsőoktatási intézmények mellett a kötet feltárja a katonai és egyházi tanintézetek levéltári anyagait is.

Szakmai egyesületté alakulás

Az 1993-2001 között eltelt időszak tapasztalatai érlelték meg a felismerést, hogy az addig informális, laza szövetséget rendszeresen és szabályok alapján működő, önálló jogi személynek számító egyesületté alakítsuk át. Ez értelemszerűen együtt járt a működési költségek fedezetét biztosító önálló gazdálkodás megindításával is. A közhasznú egyesületté történő átalakulás 2001-ben zajlott le, miután a Magyar Egyetemi és Főiskolai Levéltári Szövetség közgyűlése kimondta a Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség, mint önálló levéltári szakmai szervezet felállítását. Ezzel az egyetemi levéltárosok felzárkóztak a korábban alakult szakmai szervezetekhez (Magyar Levéltárosok Egyesülete, Önkormányzati Levéltári Tanács, Magyar Egyházi Levéltárosok Egyesülete). A működés részleteit illetően a mintát sok tekintetben az MLE adta. Tagsági jogviszonyt nemcsak magánszemélyek, de intézmények is létesíthetnek, amivel kettős célt kívántunk elérni. Részben a tagdíjbevételek növelését, de főképpen azt, hogy a taggá váló egyetemi gyűjtemények (levéltárak, könyvtárak) fenntartói ezáltal jobban azonosuljanak az egyesület célkitűzéseivel, illetve felismerjék, hogy annak működése alapvetően az ő javukat szolgálja. Az egyesülethez nem csak világi, hanem egyházi gyűjtemények (jogi státuszukat tekintve nyilvános magánlevéltárak) is csatlakoztak. így a Páz13