Az egyetemi felvételi rendszer változásai a 20. században. Az MFLSZ 2010. évi vándorgyűlése - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 4. (Budapest, 2010)
Kiss Márton: A Műegyetemre való bejutás feltételei és ennek változásai 1945-ig
Az új felvételi szabályzat szerint a felvétel alapját továbbra is az érettségi bizonyítvány képezte. Azoknak a magyar állampolgároknak, akik a tanulmányaikat valamilyen külföldi középiskolában végezték, s a Műegyetemre rendes hallgatóként kívántak beiratkozni, magyar történelemből és irodalomtörténetből valamelyik magyar tannyelvű hazai középiskolában kiegészítő érettségit kellett tenniük. Újdonságot jelentett, hogy az integrációt követően két olyan osztálya is lett a Műegyetemnek, amelyre a középiskolai érettségi bizonyítványon kívül egyéb végzettség is képesített. A Közgazdasági és Kereskedelmi Osztályba felsőkereskedelmi vagy felsőmezőgazdasági iskolai érettségi bizonyítvány; a Mezőgazdasági Osztályba felsőkereskedelmi iskolai vagy felsőmezőgazdasági iskolai érettségi bizonyítvány vagy középfokú gazdasági tanintézet mezőgazdasági képesítő bizonyítványa alapján is be lehetett kerülni. A beiratkozás - két fontosabb eltéréssel - az 1898. évi szabályzatban rögzítetteknek megfelelően folyt. Az egyik eltérés az volt, hogy míg korábban a rektor vette fel az elsőként jelentkezőket, addig most a Rector Magnificus nevében az illető kar dékánja iktatta be az új egyetemi polgárt. A másik jelentős változást az jelentette, hogy a beiratkozó - férfi - hallgatóknak, minden félévben, orvosi vizsgálaton is részt kellett venniük.180 Az 1939. évi IV. törvény (az ún. „második zsidótörvény”) kihirdetését követően újból bevezették a felvételik esetében a faji alapon történő korlátozást. A törvény általában a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról szólt, de egyes pontjait már az egyetemi felvételek esetében is figyelembe kellett venni. Ezek közé tartozott az első paragrafus, amely azt mondta ki, hogy a törvény alkalmazása szempontjából kit kellett zsidónak tekinteni. A törvény kihirdetését követően kiadott felvételi hirdetmények szerint a Műegyetem első évfolyamára jelentkező hallgató köteles volt igazolni azt, hogy a törvény 1. §-ában foglalt rendelkezések értelmében nem zsidónak vagy zsidónak kell-e tekinteni, illetve a zsidónak tekintendő hallgatónak azt is igazolnia kellett, hogy a szóban forgó törvény 2. §-ában foglalt - kivételeket megfogalmazó - rendelkezés alá esik-e.181 További súlyos, a zsidóságot sújtó intézkedés volt, hogy a törvény 7. §-a az egyetemek és a főiskolák első évfolyamára felvehető zsidó hallgatók számát a felvett hallgatók összlétszámának 6 százalékában szabta 180 A magyar királyi József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem felvételi, tanulmányi, tandíjmentességi és fegyelmi szabályzata. Bp., 1935. 181 Hirdetés a m. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 1940/41. tanévére való felvételről, illetve beiratkozásról. BME Lt. 4/c. 52. doboz 1359/1940. sz., közli: Osváth: i. m. IX. dók. 87-90. p. 91
