Az egyetemi felvételi rendszer változásai a 20. században. Az MFLSZ 2010. évi vándorgyűlése - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 4. (Budapest, 2010)
Kiss Márton: A Műegyetemre való bejutás feltételei és ennek változásai 1945-ig
meg. Kivételt jelentett a Műegyetem közgazdasági és kereskedelmi osztálya, ahol ez a szám 12% volt. Végezetül nem lehet említetlenül hagyni a XIX. század végének és a XX. század első évtizedeinek másik jelentős kérdését: a nők felsőfokú tanulmányainak engedélyezését sem. A Műegyetem sokáig ellenállt a női hallgatók felvételének. Wartha Vince rektor 1908. május 9-én - meglehetősen lakonikusan - még ekként válaszolt a strasbourgi egyetem rektorának a nők felvételével kapcsolatban hozzá írott levelére: „Folyó hó 2-án kelt becses levelére van szerencsém közölni, hogy a m. kir. József Műegyetemen a nők ez idő szerint 1R? még nem iratkozhatnak be.” Mint az előbbiek esetében ezt a kérdést is jogszabályokkal igyekeztek rendezni. A vallás- és közoktatásügyi miniszter 1927. évi 63.000/1927. IV. - a nőknek a tudományegyetemekre, a műegyetemre és az egyetemi közgazdaságtudományi karra való felvételének szabályozása tárgyában kiadott - rendeletének a műegyetemre vonatkozó paragrafusa szerint a mérnöki, gépészmérnöki, valamint a vegyészmérnöki osztályra rendes hallgatóként a nők továbbra sem voltak felvehetők, viszont az egyes osztályok, illetve a szaktanárok hozzájárulásával az egyes előadások hallgatására, mint vendéghallgatók engedélyt kaphattak. Az építészi osztályon - amennyiben a férfiak nem töltötték be a keretszámot - a felvehetők létszámának 5 %-áig a nők is lehettek rendes hallgatók; a közgazdasági osztályra rendes hallgatóként az engedélyezett létszám keretein belül minden korlátozás nélkül beiratkozhattak. Újabb lépést jelentett a nők egyenjogúsítása terén, hogy Szily Kálmán a VKM államtitkára, 1935. szeptember 2-i leiratában engedélyezte, hogy a Műegyetem a vegyészmérnöki osztály I. évfolyamára a létszám kereten belül 5%- ig nőket is felvegyen.182 183 A kérdést az 1946. évi XXII. törvény zárta le, miszerint a nők a megállapított létszámkereten belül, a férfiakkal azonos előfeltételek mellett minden korlátozás nélkül felvehetők voltak. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. március 17-én kelt, 200/1945. számú rendelete hatályon kívül helyezte a zsidótörvényeket, s ezt az 1946. évi. XXV. törvény, amely a magyar zsidóságot ért üldözés megbélyegzéséről és következményeiről címet viseli, megerősítette. Ezzel a két jogszabállyal az egyetemi felvételik során addig alkalmazott faji alapon történő korlátozás is megszűnt, megmaradt viszont továbbra is a felvehető hallgatók számbeli korlátozása, amely ezt követően a korábbiakhoz hasonló módon, de már az új uralkodó osztály politikai céljait szolgálta. 182 BME Lt. 3/c. 29. doboz 80. tétel 786/1908. sz., közli: Osváth: i. m. 4/c. dók. 18. p. 183 BME Lt. 4/c. 7. doboz 2586/1935. sz., közli: Osváth: i. m. 26/a. dók. 46. p. 92
