Az egyetemi felvételi rendszer változásai a 20. században. Az MFLSZ 2010. évi vándorgyűlése - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 4. (Budapest, 2010)
Kiss Márton: A Műegyetemre való bejutás feltételei és ennek változásai 1945-ig
Elsőként 1900. márciusában a vegyészeti és egyetemes szakosztály vonatkozásában. A felterjesztésben K. Lipthay Sándor rektor kifejti, hogy a műegyetemi építkezések csúszása miatt az általános kémiai, de még inkább a kémiai technológiai laboratóriumban olyan helyhiány alakult ki, amely miatt az egyetem a vegyészhallgatók megfelelő kiképzését biztosítani nem tudja, ezért kéri a minisztert, hogy a vegyészi szakosztály első évfolyamára 1 ne felvehető hallgatók számát a korábbiakhoz képest korlátozza. Második alkalommal 1920. február 16-án. Czakó Adolf rektor levelében tájékoztatta Haller István vallás- és közoktatási minisztert, hogy a Műegyetem, már csak az oktatás sikere érdekében is feltétlenül szükségesnek tartja a numerus clausus életbeléptetését. Indoklásként megemlítette, hogy az 1800 hallgató befogadására épült egyetem már évek óta túlzsúfolt; az ennek orvoslására tervezett II. és III. műegyetem felállítását a világháború megakasztotta, sőt a világháborút lezáró békeszerződés a tervezett egyetemek székhelyét is elcsatolta. Mindez a rektor szerint azt jelenti, hogy a műegyetemre törekvő hallgatóság száma még évekig nagyobb lesz, mint az intézmény befogadó képessége. Ezért a mérnöki és építészi osztály javaslatára, a tanács hozzájárulásával az alábbi kérelmet terjesztette a miniszter elé. „Addig is, - amíg a törvényhozásra hivatott nemzetgyűlés a proletár-diktatúrához hasonló országos csapás megismétlődésének lehetőségét szigorú törvényekkel kizárni nem igyekszik, ennek érdekében az iskolázásnak, különösen az egyetemek látogatásának jogát nem szabályozza - hatalmazza fel a Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter a Műegyetem Tanácsát arra, hogy a numerus clausus folyományaként a műegyetemre való felvétel módozatait már az 1919/20. tanévre megállapítsa, az ezért benyújtott folyamodványok elintézésekor az előképzettségen kívül - a megbízhatóság igazolására alkalmas mellékletek alapján - úgy a nemzeti hovatartozás, valamint a nemzeti, társadalmi és keresztény erkölcsi alapra is figyelemmel legyen, a magyar állameszme ápolása és teijedése érdekében pedig a hallgatóság mindenkori létszámában a magyarok túlnyomó többségét biztosítsa”. A rektor arra kérte a minisztert, hogy a numerus clausus életbeléptetését a törvényhozásban eszközölje ki, illetve ennek megtörténtéig a kért felhatalmazást adja meg.175 176 A tanács ugyan a javaslatot végül egyhangúlag a magáévá tette, de a megelőző - 1920. január 27-i - rektori tanácsülésen az egyes osztályok a szóban forgó javaslattól némileg eltérő véle175 BME Lt. 3/c. 19. doboz 64. tétel 748/1900. sz., közli Osváth Zsolt: A felvételi rendszer változásai a források tükrében 1871-1949. Bp., 2001. 3. dók. 16-17. p. 176 BME Lt. 3/c. 53. doboz 47. tétel 2/1920. sz., közli: Osváth: i. m. 12/b. dók. 24-25. p. 88
