Az egyetemi felvételi rendszer változásai a 20. században. Az MFLSZ 2010. évi vándorgyűlése - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 4. (Budapest, 2010)
Kiss Márton: A Műegyetemre való bejutás feltételei és ennek változásai 1945-ig
ményüknek is hangot adtak. Eszerint a gépészmérnöki osztály a numerus clausus életbeléptetését nem tartotta szükségesnek. A vegyészmérnöki osztály egész terjedelmében magáévá tette a mérnöki és építészi osztály határozati javaslatát, azzal a módosítással, hogy a kiválogatás a felekezetre való tekintet nélkül történjék. A közgazdasági osztály javaslata a következő volt: „Bár a közgazdasági osztályban, ahol más főiskolából jött hallgatók fölvételének föltételei esetről-esetre egyénileg bíráltainak el, bizonyos mértékben már is fennáll a numerus clausus, mindazonáltal az osztály helyénvalónak találja, hogy a beiratkozok száma korlátoltassék”.177 Visszatérve az 1920. évi XXV. törvénycikkhez: a törvénynek két alap- gondolata volt. Egyrészt, hogy az egyetemekre és jogakadémiákra az 1920/21. tanévtől csak olyanok iratkozhattak be, akik nemzethűségi és erkölcsi tekintetben feltétlenül megbízhatók, és csak olyan számban, amennyinek alapos kiképzése biztosítható. Másrészt, hogy a felvételi engedély megadásánál a fenti követelmények mellett a felvételt kérők szellemi képességeire, és arra is figyelemmel kellett lenni, hogy az ország területén lakó egyes népfajokhoz és nemzetiségekhez tartozó iljak arányszáma a hallgatók közt elérje az illető népfaj vagy nemzetiség országos arányszámát, de legalább kitegye annak kilenctized részét. A törvény végrehajtási utasítása, az 1920. szeptember 27-én, 123.033. sz. alatt kelt vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendelet az egyetemek felvételi rendjét is meghatározta. Eszerint az 1920/21. tanévtől csak engedéllyel lehetett beiratkozni. A beiratkozási engedélyt kérő folyamodványt az illető kar (osztály) dékánjához kellett benyújtani. A folyamodványhoz az alábbi, eredeti okmányokat kellett csatolni:- születési anyakönyvi kivonatot- középiskolai érettségi bizonyítványt- erkölcsi bizonyítványt- közhatósági bizonyítványt a szülők foglalkozásáról, vagyoni helyzetéről, s arról, mióta laknak jelenlegi lakóhelyükön; azelőtt hol laktak és régebbi lakóhelyükön mivel foglalkoztak- ha a folyamodó hadi árva volt, az ezt tanúsító közhatósági bizonyítványt- ha az apja harctéri szolgálatot teljesített, a Károly csapatkereszt elnyerésének igazolásáról szóló bizonyítványt. 177 BME Lt. 3/b. 1920. január 27-i ülés 4. napirendi pont, közli: Osváth: i. m. 12/a. dók. 24. p. 89
