Az egyetemi felvételi rendszer változásai a 20. században. Az MFLSZ 2010. évi vándorgyűlése - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 4. (Budapest, 2010)

Kiss Márton: A Műegyetemre való bejutás feltételei és ennek változásai 1945-ig

elégséges a bejutáshoz. Az 1876/77. tanévtől kizárólag érettségi birtoká­ban lehetett az egyetemes osztályba rendes hallgatóként beiratkozni.170 A szervezeti szabályzat következő módosítására 1882. június 12-én ke­rült sor. A felvételt is érintő változást jelentett az egyetemes szakosztály­nak, mint előkészítő tagozatnak a megszüntetése. Ezt követően az érettsé­givel rendelkező hallgatók közvetlenül a választott - 4 éves tanulmányi idejű - mérnöki szakosztályban kezdték meg a tanulmányaikat. Az egyetemes szakosztályba ezen túl csak azok jártak, akik a tanári pá­lyára készültek vagy csupán egyes tudományokat kívántak tanulmányoz­ni. Ennek következtében az egyetemes szakosztály - bár nevében 1934-ig fennmaradt - gyakorlatilag elhalt.171 Elsősorban tantervi változtatások indokolták a szervezeti szabályzat újabb módosítását, amelyet 1898. szeptember 12-én erősített meg az ural­kodó. Még ugyanebben az évben a szervezeti szabályzat mellékleteként a Műegyetem egy új felvételi, tanulmányi, tandíj és fegyelmi szabályzatot is alkotott. Az új szabályzat szerint is gimnáziumi vagy reáliskolai érett­ségi, s az erről eredetiben bemutatott bizonyítvány alapján lehetett az egyetemre beiratkozni. Külföldi középiskolák bizonyítványait akkor fo­gadta el az intézmény, ha a jelöltek olyan érettségi fokáról tanúskodtak, amelyek a hazai tanintézetekének megfeleltek. Bár már a korábbi szabályzatok is kitértek rá, először az 1898-as sza­bályzat rögzítette részletesen a felvételi eljárás menetét, amely - kisebb változtatásokkal - a tárgyalt időszak során végig érvényben maradt. Eszerint a műegyetem összes hallgatóját a rektor vette fel, a rendes hallgatókat a műegyetembe történő belépésük alkalmával, a rendkívülie­ket minden félévben. Az újonnan jelentkezőknek személyesen kellett a rektornál jelentkezniük, a szabályzathoz mellékelt származási ív két kitöl­tött példányával, érettségi bizonyítványukkal és a fegyelmi szabályzat megtartására kötelező nyilatkozattal. A rektor ellenőrizte, illetve aláírta a származási íveket, az érettségi bi­zonyítványt és a nyilatkozatot visszatartotta; átadta a jelöltnek az ideigle­nes felvételi jegyet, illetve a tanulmányi és szigorlati szabályzat egy-egy példányát. A jelentkező szóban is köteles volt a rektornak megerősíteni, hogy az egyetem törvényeit megtartja, s a műegyetemi hatóság iránt engedelmes­séggel és tisztelettel fog viseltetni. A jelentkezőnek ezt követően a választott osztályra leckekönyvet kel­lett venni, s azt a származási ívvel megegyezően kitölteni. A leckekönyv­170 A királyi József Műegyetem programja az 1876/77. tanévre. Bp., 1876.4. p. 171 BME millenniumi évkönyv, 13. p. 85

Next

/
Thumbnails
Contents