Az egyetemi felvételi rendszer változásai a 20. században. Az MFLSZ 2010. évi vándorgyűlése - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 4. (Budapest, 2010)
Kiss Márton: A Műegyetemre való bejutás feltételei és ennek változásai 1945-ig
vei, a rektor által aláírt származási ívekkel, valamint a felvételi jeggyel a quaestornál kellett jelentkezni, a beíratási díj, a tandíj, a laboratóriumi díj befizetése céljából. A quaestor az egyik származási ívet átvette, a díjak befizetését a leckekönyv megfelelő rovatában aláírásával igazolta. Tandíjmentességért a rektoron keresztül az egyetem tanácsához kellett folyamodni. Ebben az esetben a felvétel és a beiratkozás csak akkor vált véglegessé, ha a jelentkező igazolta, hogy a tanács a teljes tandíjmentességet megadta. A beíratási és a közjótékonysági díj megfizetése alól nem lehetett felmentést kapni. A jelölt következő útja a választott osztály dékánjához vezetett. A dékánnak kellett átadni a másik származási ívet, a leckekönyvet és egy saját kezűleg aláírt igazolványképet. A dékán feladata volt a származási ívre és a leckekönyvbe beírt előadások ellenőrzése; ezek megválasztásában szükség esetén felvilágosítást és tanácsot is adott, majd a leckekönyv megfelelő rovatában aláírásával igazolta, hogy az előadások választását helybenhagyta. A dékán a származási ívet az osztályba felvett hallgatók névjegyzékének elkészítése céljából visszatartotta; a leckekönyvet és a fényképet még aznap átküldte a rektori hivatalba. A rektor a fölvételt a leckekönyv aláírásával igazolta, amelyet ajelölt másnap személyesen vehetett át. A felvétel az illető tanároknál való beiratkozással fejeződött be. A jelentkezőnek kitűzött határidőn belül, minden olyan tanárnál, akinek az előadását hallgatni kívánta, a leckekönyvével személyesen jelentkeznie kellett. A tanár a saját katalógusába történt beírást nevének az illető rovatba történő bejegyzésével bizonyította. A II. félévre, illetve a felsőbb évfolyamokra jelentkezőknél a felvételi eljárás - a rektori jelentkezést leszámítva - megegyezett a fentiekkel. A rendkívüli hallgatók felvételének a betöltött 18. életév, s az általuk választott tantárgyak megértéséhez szükséges előismeretek igazolása volt a feltétele. Esetükben a beiratkozás menete csak alig tért el a rendes hallgatókétól. A felvételi adminisztrációt a rendes hallgatókétól eltérő, színes iratokon végezték, leckekönyv helyett is színes leckeívet kaptak. Beíratási díjat nem kellett fizetniük, a tandíj alól nem kaphattak mentességet. A javító érettségi vizsgára utasított diákok a szakosztályok I. évfolyamának összes tantárgyára rendkívüli hallgatóként beiratkozhattak. Ha a félév végéig megszerezték az érettségi bizonyítványukat és a hallgatott tárgyak I. félévi anyagából a rektor elnöklete alatt felvételi vizsgát tettek, 86
