Az egyetemi felvételi rendszer változásai a 20. században. Az MFLSZ 2010. évi vándorgyűlése - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 4. (Budapest, 2010)
Kiss Róbert Károly: A felvételi rendszert befolyásoló tényezők a szegedi Ferencz József Tudomány- egyetemen 1920 és 1945 között
Mások jelentkeztek és tényleg nem állták ki a bírálatot és felvételi kérésükkel el lettek utasítva. ” .......„Azok közül, akik vagy nem mertek jelentk ezni a budapesti egyetemekre, vagy ott hiába jelentkeztek felvételre, bejutottak a vidéki egyetemekre, egyrészt azért, mert ott múltjukat nem ismerték, s így az igazoláson átcsúsztak, másrészt azért, mert ezek az egyetemek, miután nem mentek keresztül a kommün tortúráján és sem tanári kara, sem ifjúsága nem szenvedte végig azt a vexatúrát, amelyen a budapesti egyetemek tanári kara és ifjúsága átesett, természetszerűleg enyhébb mértéket alkalmazott. ”124 Nyomatékosítva az itt elhangzottakat látható, hogy az 1920/21. tanévben például az orvosi karon 370 felsőbb évfolyamra jelentkező hallgatóból 149 Budapestről jelentkezett át.125 126 3. Ugyancsak a törvény szellemiségével ellentétesnek ítélték meg a menekült hallgatók felvételével kapcsolatos eljárást. A menekült hallgatókra 1920/21. tanévben ugyanis nem vonatkozott a törvényi korlátozás. Ezt kihasználva a szegedi egyetem is több, főként Erdélyből és a Délvidékről érkező zsidó hallgatót vehetett fel a rájuk vonatkozó számkontingensen felül. 4. Eltérés mutatkozott végül a zsidó státusz megítélésében is. Szeged csupán azokat tekintette az arányszámok tekintetében zsidónak, akik önmaguk zsidó vallásúak voltak, azokat nem, akik már kikeresztelkedtek, még akkor sem, ha az ő szülei zsidók voltak. A szegedi egyetem gyakorlata, amely tehát a „törvény betűjét tartotta szem előtt, s nem annak szellemét” igyekezett kimutatható módon megkerülni a megszorító rendelkezéseket. Ennek tudatában igen érdekes, hogy a Szegedi Új Nemzedék c. helyi szélsőjobboldali sajtóorgánum méltányolja a szegedi egyetem erőfeszítéseit a „keresztény magyar fajiság” küzdelmében.127 A numerus clausus-szal kapcsolatos értelmezési különbségek feszültségekhez vezettek a karok között. Nem csak a budapesti tudományegyetem, de pesti lapok, orvosi szervezetek, sőt az Állambiztonsági Megbízottak Országos Szervezete is tiltakozott a törvény hiányos betartása ellen. A szegedi egyetemek gyakorlatának legádázabb ellensége Hoór Károly korábban a kolozsvári egyetemen működő budapesti szemészprofesszor a következő szavakkal bírálja a vidéki egyetemek gyakorlatát. „Ez az eljáHaller: im. 125. p. 125 Szegedi Ferencz József Tudományegyetem Orvostudományi Karának hallgatóiról készült adatbázis (1919-1952) SZTE Szaklevéltára. 126 Az 1-3. pontokra vonatkozólag ld.: még az 1920. évi XXV. te., valamint az 1920. évi 123.033. IV/a. végrehajtási rendelete vonatkozó részeit. - N. Szegvári 1988. 133. p. 127 Miért kell a numerus clausus? In.: Szegedi Új Nemzedék. 1924.XII.25. 7-8. p. 70
