Az egyetemi felvételi rendszer változásai a 20. században. Az MFLSZ 2010. évi vándorgyűlése - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 4. (Budapest, 2010)
Kiss Róbert Károly: A felvételi rendszert befolyásoló tényezők a szegedi Ferencz József Tudomány- egyetemen 1920 és 1945 között
rás a törvény félretétele, a jogrend negligálása, egyéni akció, a jelen állapotokkal szemben forradalmi tény, a nagy nehezen kialakított jogrendet veszélyeztető, felekezeteket és osztályokat egymással szembeállítani alkalmas aktus A nők felvételével kapcsolatban kifejti, hogy annak korlátozását a vidéki karok kihasználják és mintegy kérkednek a budapesti orvoskarról elutasított nők felvételével. Hoór álláspontja szerint a nők felvételének megtiltásának „társadalmi, közegészségügyi és egyéb a közt érintő okai vannak. Ebben véleménye szerint nem ártott volna a vidéki egyetemeknek velük konzultálni. ”128 Bár nem az 1920. évi XXV. te. végrehajtásával kapcsolatos újabb konfliktusnak tekinthető - amint az iménti idézetből is kiderül - mégis felcsaptak az indulatok a nők felvételével kapcsolatban is. A nőkre vonatkozóan 1895-től szabályozzák a felvételi eljárást. Csupán bölcsészeti és orvostudományi karokra volt felvehető női hallgató és csakis jeles érettséggel. A tanácsköztársaság célul tűzte ki, hogy a nők elől minden felvételi korlátot elhárít, sőt az érettségit is meg kívánta szüntetni, mint a felvétel alapját. A tanácsköztársaság bukásával azonban visszaállt lényegében az 1895-ös szabályozás.129 130 Ez az orvosi karra biztosította volna a lehetőséget a felvételre való folyamodáshoz, amit azonban a budapesti orvosi kar, lényegében a törvénnyel ellentétesen a numerus nullus szellemében igyekezett akadályozni. A szegedi egyetem azonban egyet nem értve a nők orvosi képzésének akadályoztatásával beengedte őket a kapuin. Egy 1923-as feminista beadványban az alábbiak szerint méltatják a vidéki egyetemek felvételi politikáját: „Azt hittük, hogy a jogfosztás úgyszólván háborús átmeneti intézkedés”... ’’Szomorúan kellett azonban tapasztalnunk, hogy év, mint év múlt el és a jogfosztásból úgymond szokásjog lett. Ezen nagy igazságtalanságot kihatásaiban némiképpen enyhítette az a körülmény, hogy a kolozsvári és pozsonyi egyetemek székhelyeik megszállása folytán Budapestre kerültek és igazságosabban viselkedtek a nőkkel szemben, akik ott folytatták 1 30 egyetemi tanulmányaikat... ” Az egyetemi felvételek kérdése a sajtó hasábjain is élénk visszhangra leltek. Egy a helyi szociáldemokrata érzelmű lap, a Délmagyarországban 128 Hoór Károly: A numerus clausus alkalmazása a szegedi és a pécsi egyetemeken. Bp. 1923. 3-22. p. 129 Ladányi Andor: A felsőoktatási felvételi rendszer történeti alakulása. In.: Educatio 4.1995.3.485-500. p. 130 N. Szegvári: im. 153-157. p. 71
