Az egyetemi felvételi rendszer változásai a 20. században. Az MFLSZ 2010. évi vándorgyűlése - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 4. (Budapest, 2010)
Osváth Zsolt: „A tanintézet tanulói lehetnek...” A magyarországi kertészeti szak- és felsőoktatási intézmények felvételi rendszere a 20. sz. első felében
A m. kir. Kertészeti Tanintézet főiskolává emelése azonban ekkor - 1921-ben - sem következett be. Nyolc esztendő múlva pedig megjelent az 540-05/446-1929. sz. (VKM-BM) (X. 30.) sz. közös rendelet, amely a Kertészeti Tanintézetet középfokú oktatási intézménnyé nyilvánította. Ezt követően a felvétel rendjét az 1938/39. tanév végéig, a már a reform elképzelések idején is hatályos és ugyancsak említett, az 1917/18. tanév végén elfogadott szervezeti-, rend és fegyelmi szabályzat határozta meg. Ez volt szám szerint a Tanintézet harmadik ilyen szabályzata. Igaz ugyan, hogy a minisztériumi döntés egyelőre végett vetett a felsőfokúvá válásról szövögetett intézményi álmoknak. A Tanintézet tanári kara azonban nem adta fel a kitűzött célt, és minden igyekezetével törekedett meggyőzni a kormányzatot a rerrichi alapelv időszerűségéről, nevezetesen arról, hogy továbbra is szükségszerű, hogy: „A Kertészeti Tanintézet akadémiai rangra emeltessék... ”. 8 3. A m. kir. Kertészeti Akadémia (1939/40-1942/43. tanév) és felvételi rendszere A két évtizedes kitartó munka 1939-re meghozta gyümölcsét, ....a Kertés zeti Tanintézet immár hivatalosan is akadémia lett. Az 1939/40. tanévben megnyíló új felsőoktatási intézmény célja, hogy: „...azok részére, akik középiskolai tanulmányikat befejezték és a kertészetit tanulmányokban, valamint azoknak gyakorlati alkalmazásában szakképzettséget óhajtanak szerezni, korszerű felsőfokú kiképzést nyújtson.”98 99 100 A felvétel alapja, tehát - lévén szó jog szerint is felsőfokú tanintézetről - a középiskola elvégzését igazoló okmány, azaz az érettségi lett. Megjegyzendő, hogy az akadémiai rang megadásáról szóló vitákban a Kertészeti Tanintézet tanári testületének az akadémiai cím megadása melletti egyik fő érve volt, hogy noha a Tanintézet: „Harminc év előtt kelt felvételi szabályzatai előképzettségül hat középiskolát és egy gyakorlatban töltött évet írnak elő... ” ezzel szemben - immár évtizedek óta - a hallgatók98 A kir. Kertészeti Tanintézet Tanár Testületé 1919. július 27-i rendes ülésének jegyzőkönyve 1. p. (BCE EFKL 1/a 2. kötet) 99 Az idézetet ld. Dobray: i.m. 274. p. 100 Ld.: A m. kir. Kertészeti Akadémia Szervezeti, Tanulmányi- és Fegyelmi Szabályzata 1939. /A továbbiakban: Szabályzat 1939./ 1. p. 2. § első bekezdés. (Őrzési hely: BCE EFKL 50/b 2. doboz). Idézi Zsidi Vilmos: A kertészeti tanintézettől a kertészeti főiskoláig. A Magyar Királyi Kertészeti Akadémiától a M. Kir. Kertészeti és Szőlészeti Főiskoláig 1939-1945 című tanulmányában. (In.: 150 év 51. p.) 54
